Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
3301 nem!) , hiszen a legutóbbi egyik törvénymódosító javaslatuknál ellentétes álláspontot foglaltak el az OBH elnökének a véleményével (Dr. Gyüre Csaba: Bizony!) , és az Igazságügyi bizottság előtt kerültek vitába egymással, mert nem értettek egyet az zal, ami szakmai álláspontot az OBH képviselt. (Dr. Schiffer András: Hogy lehet ilyen?) Azaz, magyarán szólva, államtitkár úr, nekem az az érv, hogy az OBH elnöke ezt akarja, ez nem olyan, mint hogy a nagyvezér ezt akarja, vagy hogy esetleg a római pápa ez t akarja, mert nyilvánvalóan abban a környezetben az egy autentikus véleménynek számít; itt egy véleménynek számít, egy fontos véleménynek a sok közül, de olyannak, amivel hogyha az ember nem ért feltétlenül egyet, akkor az nem egyenlő azzal, hogy az igazs ágszolgáltatás érdekeit nem tartja szem előtt. (12.10) Higgye el, államtitkár úr, és e tekintetben osztom, amit Gyüre képviselő úr mondott, hogy akik itt felszólalunk rendszeresen az igazságszolgáltatás témájában a parlamentben, bármelyik frakció színeiben , azok az igazságszolgáltatás javát akarják, sőt azt tudom mondani, hogy ha így belegondolok, mindannyian dolgoztunk az igazságszolgáltatás keretei között különböző minőségben és különbözően hosszú ideig. Tehát biztos lehet abban, államtitkár úr, hogy mind egyikünk az igazságszolgáltatás javát keresi, amikor itt felszólal. Az, amit ön mondott külföldi példát, hogy kik válnak bíróvá, és szinte azonnal bíróvá más szakmák képviselői közül, ez abszolút megfelel a valóságnak. Két megjegyzésem azonban lenne. Az eg yik, hogy egy angolszász rendszer teljesen más. Már ami az egész jogrendszert, a jogi felfogást illeti, egyáltalán ami az állami működést érinti, teljesen más szerepe van egy országgyűlésnek az angolszász jogrendszerben, mint a magyar jogrendszerben, a kon tinentális jogrendszerben. A hatalmi ágak megosztásának az elmélete más gyökereken nyugszik, és természetesen a bírói hatalomról alkotott kép is tökéletesen más, mint itt, Európában. Nem jobb, nem rosszabb, más. Így a kiválasztás szempontjai is mások. Mind azonáltal én még el se zárkóznék attól, hogy itt is hasonló vagy részben hasonló rendszert vezessünk be. Évek óta vallom azt, hogy helyes az, hogyha megteremtjük a jogi pályák átjárhatóságát, azaz ügyvédből lehet bíró, ügyészből lehet bíró, ügyvédből ügyés z, bíróból ügyvéd, s a többi, mindenféle relációban, tehát mindenféle módon kombinálható ez a rendszer. De tudja, államtitkár úr, van egy óriási különbség az önök által most javasolt rendszer és aközött, amit ön említett, meg amiről most én is beszélek. Ug yanis amiről ön beszélt és most én eddig beszéltem, az arról szólt, hogy van egy jogász, aki hosszúhosszú időt töltött el az igazságszolgáltatás rendszerében, érdemi munkát végezve, ott tárgyalt a bíróságokon, nem mint bíró, hanem mint ügyész vagy ügyvéd, és ebből lesz bíró. Azaz igazságszolgáltatási tapasztalata nagyon is sok van neki, hiszen a tárgyalások részese volt, csupán egy más szerepkört kap azzal, hogy bíróvá nevezik ki. Amit most az önök javaslata tartalmaz, az pedig az, hogy ha valaki jó sok id őt eltölt, mondjuk, az Országos Bírósági Hivatalnak a HRosztályán, vagy a minisztériumban valamilyen olyan munkakörben, aminek talán csak érintőleges köze van a bírósági munkához, akkor az innentől kezdve, anélkül, hogy egyébként ítélkezési gyakorlata bár mi lenne, akár bírósági gyakorlata bármi lenne, ő kinevezhető határozatlan időre ítélkező bírónak. Na, ez a probléma! Mert ha egy húsz éve ügyvédet neveznek ki ítélkező bírónak, valószínűleg sokkal több köze van a tárgyalásokon tanúsított szokásokhoz és eg yáltalán a tárgyalás menetéhez, mint egy olyan, egyébként jogot végzett embernek, aki formálisan bírósági titkárként vagy határozott időre kinevezett bíróként egyébként hosszú időt eltölt a minisztériumban, valamilyen tökéletesen más munkakörben, adott ese tben adminisztratív munkakörben. Ugyanis, államtitkár úr, az, hogy igazságügyi munkatapasztalatot igénylő feladatot kell ellátnia, ez egy olyan gumifogalom, ami gyakorlatilag a fizikai munkát leszámítva, egy Igazságügyi Minisztériumban bármire ráhúzható, a kármire. Hiszen Igazságügyi Minisztérium, az igazságüggyel foglalkozik, így nyilván szinte minden feladat érdemi feladat, amit ő végez, az igazságügyi munkatapasztalatot igénylő feladat. Nem bírói munkatapasztalatot igénylő feladatot írnak önök a törvénybe n, hanem igazságügyi