Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3293 vagy akár bíróságról érkezett kolléga úgymond utasításokat kap az igazságügyi minisztertől. Szeretném önt tájékoztatni, hogy elég hosszú ideje létezik a magyar közigazgatásban a beosztott bíró és a beosztott ügyész intézménye, mégsem merült eddig fel, hogy azért, mert valaki beosztott bíróként vagy beosztott ügyészként dolgozott a minisztériumban, utána kétségbe vonható az ő bírói függetlensége. Tehát nem tudom, mitől gondolja azt, hogy egy titkárra nézve az ő függetlenségével kapcsolatban ké telyek merülnek fel, miközben a beosztott bíró akár egy évtizedig dolgozhat a minisztériumban - volt is és van is erre példa , utána visszamegy bíráskodni, és azt fogják mondani, hogy ejnye, neki már korábban X. Y. miniszter adott utasításokat. Nemcsak Ma gyarországon létezik ilyen modell, más országokban is van beosztott bíró és beosztott ügyész. Nyilván megvan ennek a korlátja, tehát semmiféle politikai állásfoglalás nem várható, pontosabban: kifejezetten tiltott az ilyen bírótól vagy ügyésztől, ezért ált alában az ilyen bírók és ügyészek nem szoktak olyan nyilatkozatokat kiadni, akármilyen beosztásban is lennének a minisztériumban - tehát vezető beosztásban , nem adnak olyan nyilatkozatokat, amelyből bármiféle politikai következtetés kiolvasható. De számo s más korlátja is van ennek, például állami vezetők nem lehetnek, tehát mondjuk, egy beosztott bíró vagy egy beosztott ügyész nem lehet helyettes államtitkár sem; de zárójelben jegyzem meg: miniszteri biztos lehet, van is ilyen miniszteri biztos, aki beosz tott ügyész. Tehát szerintem ez egy kicsit félrevezeti a gondolkodásunkat, ha azt gondoljuk, hogy az Igazságügyi Minisztériumban beosztott bírák, ügyészek feltétlenül átpolitizálttá vagy politikailag involválttá válnak azáltal, hogy ők ott dolgoznak. Ezért kérem, hogy ezt fontolják meg még egyszer. Semmi összefüggés nincs a bírói előmenetel és a bírói értékelés, valamint az Igazságügyi Minisztériumban végzett szakmai tevékenység között. Semmilyen összefüggés nincs! Ezt szerintem több kormány gyakorlata igaz olja. Voltak olyan bírák, akik egyes kormányok alatt dolgoztak, később visszatértek bíráskodni, és nem merült fel, legalábbis nem tudok olyan esetről, hogy felmerült volna az ő függetlenségükkel kapcsolatos probléma. Mindenesetre kifejezetten segíti az Iga zságügyi Minisztérium munkáját. Schiffer frakcióvezető úr, ha megengedi, hogy kitérjek arra a két nagyon fontos, egyébként tényleg nem először hangoztatott feltételükre, hogy milyen feltételek elfogadása esetén hajlandóak támogatni a bírósági jogállási tör vény módosítását vagy a bírósági szervezeti törvényt: az egyik az automatikus ügyelosztás kérdése. Nem volt még rá módunk, hogy erről beszéljünk, de létezik automatikus ügyelosztás. Automatikus szignálás van, gyakorlatilag van egy elnöki utasítás, amely el nöki utasítás alapján automatikus szignálás történik. Tehát abban önnek igaza van, Schiffer frakcióvezető úr, hogy sem most, sem az elmúlt 25 évben nem volt beleírva a törvénybe, de ez az elnöki utasítás alapján így működött. Megjegyzem: nem véletlen, hogy nem a törvényen alapul, mert azért az automatikus szignálás azt jelentené, hogy az ügyeket darabra mérnék, tehát egy nagyon bonyolult ügy is egy érkezésnek számítana meg egy egyszerűbb ügy is, és elképzelhető, hogy véletlenül vagy az automatikus szignálás következtében olyan bíróhoz kerülne, aki már egyébként nagyon leterhelt. Tehát szerintem ilyen merev módon az automatikus szignálást nem szabad fenntartani, nekem ez az álláspontom, de nyilván majd ha egyszer erről is fogunk vitázni, akkor érdemes ezen el gondolkodni, mert káoszhoz vezethet az, ha véletlenül a legnehezebb ügyek mindig ugyanarra a bíróra esnek; gondoljunk csak arra, hogy egy kisebb bíróságon, ahol kevesebb bíró van, ez milyen problémát okoz. Volt még itt számos felvetés, én ezeket igyekszem megválaszolni, és azért most válaszolom meg, hogy - ahogyan mondtam - néhány félreértést tisztázzunk. A határozott időre kinevezett bíró kapcsán korábban a törvény azt mondta, hogy a határozott időre kinevezett bírónak legalább 18 hónap aktív, ítélkezésben eltöltött idővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy értékelni lehessen. Tehát korábban sem az volt a feltétel, hogy a három évet teljes egészében ítélkezési gyakorlattal kellett eltöltenie; ennek egyébként tipikusan egy, a kismamákat
