Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3291 a saját képére formált bírákkal akarja teletűzdelni a bírói kart. Meggyőzhetőek vagyunk, államtitkár úr, hogy ez nem így van, eg yrészt ezért kellett volna egyeztetést folytatni, egy; kettő: azért másképpen hangozna ez a szabály vagy éppen az a szabály, hogy a tényleges ítélkezési tevékenységet szintén nem végző, OBHba beosztott bírák ott töltött ideje is bírói tevékenységnek minős ül, ha az OBHba, illetve IMbe beosztott titkárok, bírák számát legalábbis bekorlátozná a törvényjavaslat. Ez például egy megoldás lenne. De az a helyzet, hogy semmilyen korlátot nem olvasunk ki sem az eredeti törvényből, sem pedig a törvénymódosító javas latból, amelyik legalább határok közé szorítaná, hogy egyébként időszakonként, illetve egyszerre hány titkárt, illetve bírát lehet kirendelni az OBHba, illetve az igazságügyi tárcához, vagy keretek közé szorítaná azt, hogy az OBHban, illetve IMben kinev elt bírók, káderek közül egyszerre vagy egy bizonyos időn belül hányat lehet bíróként újra alkalmazni, illetve bíróvá kinevezni. De a politikai gyanú mellett egyébként szakmai aggály is felmerül, hiszen az, hogy eddig nem lehetett automatikusan bírói tevék enységként elismeri azt, hogy valaki az OBHban, az IMben igazgatási tevékenységet végez, vagy egy bírósági titkárt nem lehetett kirendelni az igazságügyi tárcához, ennek megvoltak a szakmai okai, hogy ebben az országban bíró az lehessen, aki kellő időt e gyébként már a bíróságon eltöltött, tehát bírósági szakmai gyakorlatot szerzett. Ennek ez volt a szakmai indoka. Tehát megint csak oda lyukadok ki, hogy megfontolható érveket lehet, hogy tudunk hallani az államtitkár úrtól, illetve az OBH elnökétől, de ha megfontolandó érvei vannak is a tárcának, a dolog úgy lenne korrekt szakmai szempontból is, ha limitálnák az egyszerre az OBHba, illetve IMbe kirendelhető titkárok, bírák számát, illetve határok közé, korlátok közé szorítanák azt, hogy egy adott időszako n belül hány olyan bírát lehet kinevezni, aki korábban a szakmai idejét az OBHnál vagy az igazságügyi tárcánál töltötte. Tehát egyrészt van egy politikai aggályunk, nem tudunk szabadulni a gondolattól, hogy a Bírói Hivatalt és főleg az igazságügyi tárcát egy ilyen fideszes bírókeltetőként kívánják használni, a másik viszont egy szakmai aggályunk, hogy ha tömegével töltik föl a bírói kart olyanokkal, akik hosszabb időt nem bírói szakmai, ítélkezési tevékenységgel töltöttek, illetve nem a bírósági szervezetr endszeren belül dolgoztak mint bírósági titkárok, ez a bírói munka színvonalát fogja rontani. Az, hogy valaki öt évet igazgatásiügyviteli feladatokkal tölt el a tárcánál vagy OBHnál, és utána rögtön ítélkező bíróvá nevezik ki, ez legalábbis nem teszi szí nvonalasabbá a bírói munkát. Összefoglalva: jelen formájában éppen ezért kénytelenek vagyunk sajnos az egész törvényjavaslatot elutasítani, és arra kérjük a szaktárcát, hogy vagy válassza le a bírói jogállási törvényre vonatkozó részeket a törvényjavaslatr ól, és akkor természetesen az előterjesztést - bár egyébként nem is szorul az ellenzék támogatására, de - meg tudjuk szavazni, illetve a bírói jogállási részről kezdeményezzen egy ötpárti egyeztetést. Elmondtuk, azt gondolom, mind a három ellenzéki párt ré széről, hogy egyébként milyen feltételek mellett tudnánk arról tárgyalni, hogy a 2223. §ban megfogalmazott javaslatok teljesüljenek, illetve elmondtuk azt is, hogy milyen egyéb garanciális elvárásaink vannak a bírói jogállási törvénnyel kapcsolatban anna k érdekében, hogy Magyarországon egy olyan igazságszolgáltatás működjön, amellyel kapcsolatban a politikai befolyásolás árnyéka sem vetődhet fel. Hangsúlyozom - én ezt elmondtam a három évvel ezelőtti vitákban is , államtitkár úr, nem azt állítjuk, hogy k onkrét politikai befolyásolás vagy nyomásgyakorlás történik konkrét ügyekben. Azt állítjuk - ezt viszont állítjuk , hogy a jelenlegi rendszer és főleg a törvényjavaslatban megfogalmazott szándék, hogy minisztériumi alkalmazottakat rögtön bírói pulpitusra lehet repíteni, legalábbis nem zárja ki eleve a politikai befolyásolás gyanúját. Szerintem nekünk az a feladatunk, hogy arra koncentráljuk, hogy még az árnyéka se vetődhessen egyetlen bírára, egyetlen bírói szervezetre sem a politikai befolyásolásnak. Miut án ez a törvény nemhogy elhessegeti ezeket az árnyakat, hanem újabb árnyakat hoz be a bírói szervezetrendszerbe,
