Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 11. hétfő (71. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
3255 négy, hanem hat reaktort kellene ellátni hűtővízzel. Itt tehát nem csupán a környezettel, hanem a b iztonsággal is hazárdjátékot játszanak, akik ezt a beruházást tervezik. Azt szeretném elmondani még, hogy én bajai lakosként vagyok itt képviselő a parlamentben, és Pakstól délre Baja a legnagyobb magyar város, amely a Duna partján helyezkedik el, és Baját is közvetlenül érintik ezek a hatások. Néhány héttel ezelőtt a Parlament falai között gyakran esett szó a horgászatról, illetve a halászati lehetőségek visszaszorításáról. Hát itt ez nagyon érzékelhető lesz, azt gondoljuk, a következő időszakban, hiszen e nnek hatására várhatóan jelentősen meg fog változni a Duna halállománya, mert ekkora mértékű hőterhelést nagyon sok őshonos dunai halfaj nem fog tudni elviselni. Tehát kézzelfogható és érezhető hatása lesz ennek. Nyilván sajátos helyzetben vagyok, hiszen n agyon kevés város van a Duna mellett Pakstól délre. Nyilvánvalóan egészen más lenne a helyzet, ha egy ilyen atomerőmű Budapesttől északra, tehát a Duna folyásirányának megfelelően Budapesttől felfelé lenne. Azonban hogy nem így van, így sajnos elég halk a hangunk. Bízom benne, hogy mégis meghallják majd az illetékesek, és olyan megoldásban gondolkodnak, ami nem teszi ki ekkora veszélynek a Dunát. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK : A következő napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr: „A hazai fecskeállomány éveken belül teljesen eltűnhet. Mit tehetünk?” címmel. Megadom a szót a képviselő úrnak. MAGYAR ZOLTÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Öt éven belül nem lesz fecske Magyarországon - ezzel a címm el jelent meg a napokban egy hazai civil szervezetnek a figyelemfelhívó cikke. A hír, hogy hazánkban 2020ra teljesen eltűnhetnek a fecskék, azt hiszem, sokunkban ébreszt szörnyű jövőképet. Régóta köztudott, hogy a fajok eltűnése és a biodiverzitás csökken ése nemcsak arra az egyes fajra van hatással, amiről éppen beszélünk, hanem bizony az emberekre, az emberiségre is. A fecskék eltűnése nemcsak azt jelenti, hogy szegényedik hazánk madárfaunája, hanem a Magyarországon és globálisan is megfigyelhető negatív változásoknak egy előjele. Ezen változásokat, például a szélsőséges időjárási viszonyok gyakoribbá válását a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk, ami komoly hatással van - ha mást nem említünk - a mezőgazdaságra, és azon keresztül az emberiség élelmezésére i s. A fecskefélék családjába egyébként két alcsalád tartozik, összesen húsz nemmel, de Magyarországon csak a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske őshonos. A klímaváltozás és az emberi tevékenység viszont mindhárom fecskefaj túlélési esélyeit teljese n tönkreteszi. A molnárfecskék száma 65 százalékkal, a füstifecskéké 44 százalékkal, a partifecskéké pedig 30 százalékkal csökkent csak az elmúlt tíz évben. Ezen brutális számok mögött persze nem lehet egy konkrét okot felfedezni, fontos tényezők halmaza á ll mögötte, melyek közül legfontosabb az élőhelyek átalakítása és az éghajlatváltozás. Az élőhelyek átalakulásánál elsősorban az állattartás jelentős visszaszorulását kell megemlítenem, valamint a fészkelőhelyek drasztikus csökkenését. Az éghajlatváltozásn ál már az említett szélsőséges időjárást, illetve a Szahara évről évre való terjeszkedését, hiszen ezen fajok a Szaharától délre, Közép- és DélAfrikában telelnek. Ez azzal jár, hogy több millió egyedre akár egyszerre olyan negatív hatások érkeznek, amelye k a pusztulásukhoz vezetnek, és ezt az idehaza meglévő, visszatérő állomány nem képes pótolni, hiszen már nem adottak azok a feltételek, amelyek ekkora veszteséget képesek lennének ellensúlyozni. Fontos tényező, hogy ősi természet közeli tájhasználatok elt űntek, és a gazdálkodási formák sem alkalmasak már ezen madárfajok nagyszámú meglétéhez. Ahogy már említettem, itt legfőképpen az állattartás visszaszorulását kell említeni. (19.30)
