Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 11. hétfő (71. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
3253 jel, hogy a politika, a közélet, az újságok, de az emberek is nagyon fontos témának tartják az ápolóknak és maguknak a szakdolgozóknak mint gyűjtőfog alomnak is a helyzetét, illetve ezen személyeknek a helyzetét. Bátran állíthatjuk, ahogy a Jobbik elmondta: az ápolók ügye a 24. óra után tart, hiszen olyan tarthatatlan állapotok vannak az egészségügyben, olyan munkabérek, munkakörülmények és olyan hiányo sságok vannak, amelyek folyamatosan fertőzik és mételyezik ezt a területet. A kiinduló helyzet tehát a következő: egy általános állapottal állunk szemben, az általános állapot a bérek rendkívül alacsony volta, illetve a munkakörülmények rendkívül rossz áll apota és az utánpótlás hiányossága. A bérek vonatkozásában a napnál is világosabb, hogy az ápolók nagy része egy olyan réteghez tartozik, egy olyan társadalmi réteghez tartozik, ami nemhogy már a középosztály alsó rétege, hanem a leszakadó társadalmi réteg eknek a köre. Nagyon jól mutatja a helyzetüket, hogy alig 1020 ezer forinttal keresnek többet ezek a dolgozók, mint egyébként a minimálbér, és ez gyakorlatilag már, mondhatjuk úgy, hogy a magyar létminimumhoz közelít. A bérek vonatkozásában még kirívóbb a helyzet, ha nemzetközi kontextusban nézzük. És azt is jól láthatjuk, és azt is látni lehet, hogy egyáltalán nem fejlődött az elmúlt évben és az elmúlt években a bérek helyzete az egészségügyi szakdolgozóknál, de az ápolóknál sem. Sőt, mondhatjuk azt, hogy az újonnan felvetett 15,8 milliárdos kormányzati csomag gyakorlatilag csak 9 ezer forintos bruttó emelkedést hozhat a havi bérekben. A munkakörülményeket is ecseteltük már többször, sajnos olyan körülmények, olyan pszichés, illetve fizikális körülmények k özött kell dolgozniuk az ápolóknak, amely méltatlan a szakmához, és amely a végén egy kiégési betegséget, egy olyan komoly megterhelést eredményez, amelyben gyakorlatilag a munkájuk leghatékonyabb részét veszítik el a dolgozók. Arról nem is beszélve, hogy nagyon gyakran, és ez is elhangzott többször, 40 betegre jut egy ápoló, nagyon sokszor egy egész éjszakai ügyeletet így kell végigvinniük. Ami pedig az utánpótlás kérdését illeti, gyakorlatilag az elmúlt időszakban több tucat olyan iskola is szűnt meg, ill etve került átalakításra, ahol az egészségügyi szakképzés megalapozásra került. Csak Budapesten öt szakközépiskola, illetve vidéken is, például Borsodban egy iskola szűnt meg. Mindezekre volt reagálás, és ehhez tartozó reagálás volt a Magyar Egészségügyi S zakdolgozók Kamarájának a 12 pontja. Ők azt mondták, nem engednek ebből a 12 pontból. Hát nem is lehet engedni. Olyanokat javasoltak és olyanokat vetettek fel, mint hogy ágazati stratégiát, a hiányszakmák felszámolását az egészségügyi szakdolgozói területe n. (19.20) Ez azt jelentette, ami az utánpótlás egyik legfontosabb krízise, hogy nincs megfelelő sem a rendszerbe belépő tanuló, sem diák, sem olyan ápoló, sem olyan oktató, aki már az ágazati szakképzésben segíthetne. De azt is mondták, illetve azt is köv etelték, hogy a szakdolgozói életpályamodell minél hamarabb kerüljön bevezetésre. Talán érdemes lenne egy külön vitanapot tartani már az Országgyűlésben arról, hogy mennyire reálisak és mennyire helyénvalók ezek a követelések. Tehát valahogy meg kell oldan i ezt a helyzetet. A Jobbik erre kínál egy olyan megoldást, és létrehozott, illetve megalkotott egy olyan határozati javaslatot, amellyel nagyon akkurátusan, nagyon hatékonyan, de nagyon őszintén lehet megoldani ezt a helyzetet, méghozzá úgy, hogy sokba ne m fog kerülni, illetve sokba nem kerül az adófizetőknek, ha úgy tetszik, nagyon minimális költségvetési kihatása van. A Jobbik ezzel a határozati javaslattal három területre szeretne fókuszálni, és mindegyik az államigazgatáshoz tartozik. Éppen ezért ajánl juk a parlament meglévő plénumának, akik még itt vannak, de egyébként a holnapi nap folyamán a napirend előtti felszólalásban is azt a határozati javaslatot az Országgyűlés figyelmébe, amely három fő területre koncentrál, és tartalmazza, hogy jöjjön létre a főápoló országos intézménye, tehát egy országos főápoló legyen a rendszerben, aki a humánerőforrásproblémáira tud választ adni a rendszernek. Másrészről a minisztériumon belül jöjjön létre egy olyan ápolási
