Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 11. hétfő (71. szám) - Önálló indítványok tárgysorozatbavételi kérelmének tárgyalása - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
3230 Tisztelt Országgyűlés! Először megadom a szót az előterjesztőnek ötperces időkeretben. Schiffer András képviselő urat illeti a szó. DR. SCHIFFER ANDRÁS ( LMP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyű lés! A javaslatunk nem mást tartalmaz, mint hogy a politikusokkal szemben legyen rendszeres, törvényben meghatározott módon előírt vagyonosodási vizsgálat. Arra teszünk javaslatot, hogy ezt a vagyonosodási vizsgálatot a politikusokkal szemben ne az adóható ság, hanem a Számvevőszék, tehát ne egy kormányzati szerv, hanem a parlament szerve, a Számvevőszék folytassa le. Értelemszerűen ehhez a Számvevőszék számára megfelelő költségvetési fedezetet is biztosítani kell. Tisztelt Országgyűlés! Ez a javaslat az LMP részéről akkor fogalmazódott meg tavaly februárban, amikor a Simonügy kipattanásánál a Mentelmi bizottság egy véget nem érő történetbe kezdett, hogy a vagyonnyilatkozatok alapján megpróbáljon a nyomára bukkanni annak, hogy mitől figyelt ott 250 millió fo rint az MSZP akkori második emberének a bankszámláján. Ugyanakkor meggyőződésem az, hogy önmagában a vagyonnyilatkozattételi rendszer szükséges, de messzemenően nem elégséges feltétele annak, hogy az állampolgárokat biztosítsuk arról, hogy a politikusok n em fogják szétlopni a közvagyont. Tisztelt Országgyűlés! 25 éves adóssága a politikai elitnek az, hogy olyan világos viszonyokat teremtsen, hogy Magyarországon senkinek, aki közvagyon, közpénz közelébe jut, ne jusson eszébe belenyúlni a közösbe. (17.40) Éppen ezért, amikor politikusok vagyonosodási vizsgálatát követeljük, akkor nem csak a parlamenti képviselőkről van szó, nem csak a vezető kormánytisztviselőkről van szó. Ilyen kötelező vagyonosodási vizsgálatot írnánk elő a köztulajdonban álló cég ek vezetői, illetve az önkormányzatok vezetői esetében is. Fontos azt is látni, hogy egy olyan, egészen abszurd körülmény alakult ki Magyarországon, hogy tulajdonképpen az emberek azt is gondolhatják, hogy egyetlen ország van Európában, ahol nincsen korrup ció, sikerült felszámolni a korrupciót, és az Magyarország, hiszen bármerre nézünk, akármelyik égtáj felé, azt látjuk, hogy akár Szlovéniában, akár Franciaországban, akár Romániában bizony miniszterelnököket, főpolgármestereket, minisztereket is vezetőszár on elvisznek; kerül köztársasági elnök őrizetbe Franciaországban, kerül miniszterelnök előzetes letartóztatásba Horvátországban, Szlovéniában, valahogy Magyarország viszont vagy korrupciómentes övezet - amit, azt gondolom, kevesen hiszünk el , vagy pedig egy következmények nélküli ország. Amit mi javasolunk, az annyi, hogy a vagyonosodási vizsgálat ne aszerint történjen meg a politikai elit szereplőivel szemben, hogy éppen kinek milyen aktuális érdekei mozgatják az adóhatóságot, hanem törvény írja azt elő, hogy bizonyos esetekben és bizonyos időközönként a politikai elit tagjaival szemben ilyen vagyonosodási vizsgálatot folytasson le a Számvevőszék. Azért kell vagyonosodási vizsgálat, mert a vagyon eredetének is a nyomára kell bukkanni. Az embereket okkal i degesíti az országban az a negyedszázados tapasztalat, hogy huszonévesharmincéves emberek, úgy, hogy világéletükben közpénzből éltek, mesebeli palotákra tesznek szert luxusúszómedencékkel, luxusautókkal, luxusvadászatokkal. Kíváncsiak az emberek, hogy h onnan van meg ennek a fedezete, erre kell végre negyedszázad után az Országgyűlésnek választ adni. Okkal gondolja ma mindenki ebben az országban azt, hogy a politikusok azért tudnak olyan mesebeli vagyonra szert tenni, amit nem igazol a hivatalos jövedelmü k, mert mellette párhuzamosan folyamatosan növekszik az a jövedelem, ami kimegy offshoreparadicsomokba. Ha van vagyonosodási vizsgálat, a nyomára lehet annak bukkanni, hogy mondjuk, egy huszonévesharmincéves parlamenti képviselő, polgármester vagy éppen miniszter hogyan tud magának, mondjuk, luxusúszómedencét keríteni (Közbekiáltás a Jobbik soraiból: Luxusbűnözés!) , hogyan tud valaki tízhúsz év közhivatalban eltöltött idő után luxuslakásokat vásárolni.
