Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 11. hétfő (71. szám) - Schmuck Erzsébet és dr. Szél Bernadett (LMP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Mit ér a kormánynak az emberi erőforrás?” címmel - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3215 erőforrás?” címmel. Miniszter úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt a válaszadásra Rétvári Bence államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem képviselő asszonyt, elfogadjae a válaszadó személyét. (Schmuck Erzsébet: Igen.) Igen. Öné a szót , képviselő asszony. SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm. Tisztelt Államtitkár Úr! Már megint elmaradt a döntés a szociális bérrendezésről. A múlt szerdai kormányülésen kellett volna döntenie a kormánynak arról a 15 milliárd forintos bérrendezésről, amit hóna pok óta lebegtet a szociális államtitkárság. Fél éve halljuk Czibere államtitkár úrtól, hogy júliustól megtörténik az ágazati bérrendezés, és ha minden igaz, jövő év januárjától életbe lép az új szociális életpálya. Nem először volt kormányülés napirendjé n ez a kérdés, de mindannyiszor visszadobták, holott a szociális szféra bérhelyzete katasztrofális. Itt a legalacsonyabb az átlagbér, a bölcsődékben, gyermekvédelemben, idősápolásban, fogyatékosellátásban, szociális munkában dolgozó 93 ezer ember háromnegy ede keres a minimálbér és a garantált bérminimum alatt. (16.50) Nettó 7080 ezer forintot visznek haza, miközben pótolhatatlan munkát végeznek. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az ország jövője nem kis részben múlik például azon, hogy milyen a bölcsődei ell átás, milyen körülmények közt és milyen anyagi megbecsültség mellett dolgoznak a kisgyerekeket nevelők. 2013 óta hitegetik a szociális dolgozókat a bérrendezéssel. Egyfajta időhúzásként 2014 óta ágazati bérpótlékot adnak, de ez átlagosan mindössze nettó 54 00 forintot jelent, ami még mindig a létminimum alatt tartja a béreket. A bérrendezés nem halogatható tovább. Az EMMI kormányülés után tett nyilatkozata szerint a jövő évi költségvetésben jelentős tartalékok vannak, amelyet igyekeznek a lehetőség szerint e probléma megoldására fordítani. Arra kérjük önöket, adjanak egyértelmű választ a kérdésre: lesz idén szociális bérrendezés vagy sem? Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Válaszadásra megadom a szót Rétvári B ence államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Abban teljes mértékben egyetértünk, hogy a sz ociális szférában dolgozó közel százezer ember olyan munkát végez, amelynek a megbecsültségét csak nagyon alacsonyan képezi le az a bér, amit ők hónapról hónapra megkapnak. Éppen ezért azután, hogy Magyarországon bekövetkezett 2013ban a gazdasági fordulat , és bár a pedagógusok voltak az elsők, akik életpályát és nagyobb béremelést kaphattak, ettől függetlenül igyekeztünk már egy teljesen újfajta módon ágazati bérpótlékkal segíteni a szociális szférában dolgozók sokszor valóban nehéz helyzetén. Ezek az embe rek valóban nem a legjobban kereső kategóriába tartoznak, pedig a munka, amit végeznek, rendkívül embert próbáló. A számokban nyilván lehet köztünk nézetkülönbség, mégiscsak akár 12 ezer forint is lehet az, amit valaki ágazati bérpótlékként hazavisz. Ez ne mcsak 2014ben volt benne a költségvetésben, hanem az idei költségvetésben is benne van, és nyilván a későbbiekben is része kell hogy legyen a szociális szférában dolgozók jövedelmének, hogy ezt a pluszjuttatást megkapják. Ugyanakkor két szempontot vesz fi gyelembe a kormány, hiszen már többször foglalkozott ezzel a kérdéskörrel, és bizonyára még fog is, hiszen egy nagyon fontos része a szociális szférában dolgozók bérkérdése. Az egyik, hogy nyilván csak valós gazdasági teljesítményből és nem hitelből kívánu nk bért emelni. Így tettünk a pedagógusoknál, így tettünk az egészségügyi dolgozóknál, így tettünk a rendvédelmi dolgozóknál, és így fogunk tenni a kormánytisztviselők esetében is. A másik pedig, hogy minden egyes fajta életpálya kidolgozása nyilván az ado tt szektornak, az adott ágazatnak egyfajta strukturális átalakításával párhuzamosan kell hogy megtörténjen. Ez