Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 11. hétfő (71. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Mikor vetnek véget az önkormányzatok súlyos alulfinanszírozottságának? címmel - ELNÖK: - POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár:
3206 fedezete. A polgármesterek és az alpolgármesterek fizetését is a településeknek kell kigazdálkodniuk, és akkor még nem beszéltünk a településüzemeltetési és orvosi ügyelettel kapcsolatos kiadásokról. Minde zek tetejébe a kormány több forráshiányos kistelepülésnek megszüntette a hátrányos helyzetű besorolását, azzal az indokkal, hogy a közmunka miatt javultak a munkanélküliségi mutatók. Most ezek a települések még kevesebb forrásra pályázhatnak; arról már nem is beszélve, hogy a kormány csökkentette a kistelepülési vezetők juttatását, így a legtöbb polgármesternek néhány tízezer forintos fizetésért kell megküzdenie a lehetetlen helyzettel. Nyilvánvaló, hogy ez a rendszer fenntarthatatlan. Tisztelt Államtitkár Úr! Arra szeretnék választ kapni, hogy kezelike ezeket a problémákat a jövő évi költségvetésben, és mikor vetnek véget az önkormányzatok alulfinanszírozottságának. (Szórványos taps az LMP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlé s! Az interpellációra Pogácsás Tibor államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az önkormányzatok finanszírozása, az önko rmányzatok költségvetési helyzete gyakorlatilag az önkormányzatok megalakulása, 1990 óta slágertémája a politikának, és el is lehet azt mondani, hogy kisebb megszakításokkal 1990 óta gyakorlatilag folyamatosan romlott a helyzete az önkormányzatoknak. Volta k megszakítások, és volt olyan időszak, amikor egyegy időszakban jelentősebb segítséget kaptak az önkormányzatok. Itt kiemelhetném a 2000es évek időszakát, amikor az önkormányzatoktól elvett gázközművagyon privatizációjának az ellenértékét végre megkaptá k az önkormányzatok, és egy nagyarányú fejlesztésbe foghattak, szabadon felhasználó fejlesztési forrásokkal. Vagy ugyanúgy az Orbánkormányhoz köthető a tűzoltók sokáig ki nem fizetett túlórapénze, amit megkaptak az önkormányzatok, és rendezni tudták az ad ósságaikat, és 2010re jutottunk el odáig, hogy az önkormányzati rendszer az addigi finanszírozási struktúrájában gyakorlatilag finanszírozhatatlanná vált; mind a fejlesztések, mind pedig a működés feltételei megszűnés előtt álltak. Éppen ezért döntött úgy a kormányzat és döntött úgy a parlament, hogy az önkormányzatoknál a működési célú hitelezést meg kell állítani, olyan helyzetet kell teremteni, amikor az önkormányzatok működési célú hitelfelvétel nélkül is képesek gazdálkodni. Ehhez szükség volt arra, h ogy az állam az önkormányzati hiteleket átvállalja. (16.20) Azt gondolom, hogy az a közel 1400 milliárd forintnyi tőkeinjekció, amit az önkormányzatok megkaptak, egy rendkívül komoly jelentőségű lépés volt, mind visszamenőlegesen r endezett nagyon sok nyitva maradt kérdést, mind pedig a következő időszakra is fejlesztési és működési lehetőségeket teremtett. Azok az önkormányzatok, amelyek nem részesültek hitelkonszolidációban, ebben a négy évben évről évre folyamatosan lehetőséget ka pnak arra, hogy szabadon felhasználható fejlesztési forrásokhoz juthassanak. Az önkormányzati finanszírozás átalakításának egyik része, nagyon fontos eleme volt a feladatfinanszírozás kialakítása, és valóban egy feladatátcsoportosítás is történt, amely fel adatátcsoportosítás lehetővé tette, hogy az önkormányzatok működőképessége megőrizhető legyen. Egyébként éppen az ön által említett kistelepüléseken javult jelentősebben a helyzet, hiszen a beszámítás rendszerének kialakításával a kisebb településeknél, a kis adóbevételű településeknél a működéshez szükséges költségek sokkal nagyobb mértékben közelítettek vagy érték el a valós igényeket, a valós működéshez szükséges igényeket.
