Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 11. hétfő (71. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - SNEIDER TAMÁS (Jobbik):
3167 akkor kellett azzal szembesülni, hogy a hiteleket vissza ke ll fizetni, mindezt ráadásul úgy, hogy 2008ban világgazdasági válság következett be, ami sajnos Magyarországot sem kerülte el. Ezzel a problémával kellett a kormánynak szembesülnie. A kormány kimondta, hogy segít az embereken, segít megoldani a problémát, és ki fogja vezetni a devizahiteleket, és nem lesz az országnak ez problémája. De milyen megoldást kellett találni a kormánynak? Először is igazságos megoldást. (Dr. Szél Bernadett: Nem sikerült.) Az igazságos megoldás azt jelentette elsősorban, hogy azok , akik forintban vették fel a hitelüket, és akik egyébként többen voltak, mint akik devizában, ne járjanak rosszabbul. Az igazságosság másik feltétele az volt, hogy nem lehet az egyik adófizető pénzét a másiknak odaadni azért, mert ő úgy döntött, hogy devi zában adósodik el. Tehát az első elvárás a kormány döntéseivel szemben az volt, hogy igazságos legyen, a második elvárás pedig az, hogy olyan megoldást kell alkalmazni, ami pénzügyileg is egyensúlyt teremt az országban. Egyensúlyt teremt, hiszen nem lehet a költségvetés forrásaiból finanszírozni magánemberek problémáit, mert akkor a költségvetés is nagyobb hiánnyal tudott volna zárni, és nem tudtunk volna annak az európai uniós elvárásnak megfelelni, hogy a költségvetés hiányát a GDPhez mérten 3 százalék a lá kell vinni. A harmadik megoldási elvárás az volt, hogy jogilag is rendben legyen. Jogilag, hiszen miután több millió embert érint, az nem megoldás, hogy hozunk valamit, majd ezt követően százezres perek jönnek, emberek százezrei perlik be az államot vag y a bankot. (Dr. Szél Bernadett és dr. Schiffer András többször közbeszól.) (A jegyzői székben Gúr Nándort Hegedűs Lorántné váltja fel.) Ezért aztán egy hosszú folyamat kezdődött el, ami az Alkotmánybíróság döntésével, sőt az Európai Bíróság döntésével zá rult, és a végén 2014 júniusában mondta ki a Kúria azt, hogy valójában milyen tetteket követtek el a bankok, hogyan csapták be az embereket. Tehát akkor már volt egy jogegységi határozat. Ekkor következett a kormány, illetve az Országgyűlés döntése, három törvényt hozott az Országgyűlés. (13.40) A három törvény: először 2014 júniusában semmisnek mondta ki az árfolyamrést, majd 2014 szeptemberében az elszámolási törvény, amely szerint vissza kell fizetni az ebből eredő károkat az embereknek, és 2014 november ében pedig a fair bankról szóló törvény, amely a forintosításról is szólt. Így áll össze az a megoldás, amelynek most a végén járunk, a végén, mert remélhetőleg néhány hónapon belül kimondhatjuk, hogy ezt a problémát a kormány és az Országgyűlés közösen me goldotta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Sneider Tamás, a Jobbik képviselője, alelnök úr: „Hány százezer aláírás után hajl andó beszélni a kormány a nyugdíjkorhatárról?” címmel. Öné a szó, alelnök úr. SNEIDER TAMÁS ( Jobbik ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az eddigi tavaszi ülésszakban háromszor szólaltam fel napirend előtt azzal kapcsolatban, hogy hajlandóe a kormány fontolóra venni azt a javaslatunkat, hogy a férfiak 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak. Háromszor szólaltam fel, háromszor vártunk erre választ, és háromszor nem kaptunk erre választ. Rétvári Bence államtitkár úr lett volna megbízva azzal, hogy választ adjon, de mindig csak mellébeszélés, teljesen más témákról vagy éppen netalán teljesen ferde dolgokról beszélt a válaszaiban. Nagyon bízom benne, hogy ha ön kapja meg megint a válaszadás lehetőségét, akkor egy kicsit komolyabban fogja venni a feladatát.
