Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra című politikai vita - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
315 de a Habonyművek kommunikációja átcsúszott a bevándorlás elleni fellépésre. Szó nincsen már arról, hogy bármiféle többpárti egyetértést akarnának egy nemzeti terrorizmus elleni stratégia mögé tenni! Ami jellemezte az elmúlt hetek kommunikációj át, hogy lazán, gátlástalanul keverték össze a terrorizmust a bevándorlással, a bevándorlókat a menekültekkel, keverték össze a keleteurópai, déleurópai helyzetet a nyugateurópai helyzettel. (Balla György közbeszól.) Nagyon érdekes viszont az, hogy bár a statisztikai adatokat mi is ismerjük, ezzel együtt én azért várnám, Balla frakcióigazgató úr, a magyarázatot arra, hogyan történhet az, hogy a probléma nem létezett a Charlie Hebdomerénylet előtt, nem beszéltek önök itt egyáltalán a bevándorlók áradatár ól, Kósa Lajos nem képezte ki magát menekültügyi szakemberré január 11ét megelőzően, majd megtörtént a Charlie Hebdomerénylet, és utána hirtelen ez csúszott föl a Fideszkommunikáció élére. Mi történt Magyarországon január 11ét követően? Tudniillik azok a riasztó számok, amiket elmondtak, léteztek már január 11ét megelőzően is. Ez semmi másra nem bizonyíték, mint hogy egyszerű, profán, szavazatszerző szándék és gátlástalanság vezeti önöket. Mondom még egyszer, nagyon helyesen elmondta itt a kolléga, egy szerűen arról volt szó, hogy megnézték az adatokat: be kell előzni jobbról a Jobbikot. Erről szól az egész történet. Tisztelt Képviselőház! Azzal együtt, hogy önök nagyon lazán váltottak a terrorizmus elleni fellépésről a bevándorlás elleni fellépésre, azt gondolom, felelős kormánynak és felelős Országgyűlésnek viszont a másik kérdéssel is talán foglalkoznia kéne. Talán foglalkozni kéne például azzal, hogy nem túl messze Magyarország déli határától, BoszniaHercegovinában működnek már kiképzőtáborok. Fogla lkozni kéne azzal, hogy nem messze Magyarország déli határától létezik már egy szélsőséges iszlamista mozgalmak regionális központja, és vannak információk arra, hogy a balkáni radikális vahabita csoportok Bécs mellett Budapesten is egy régiós központot lé tre akarnak hozni. Erről miért nem beszélnek? Miért nem beszélnek arról, hogy ebben a borulékony balkáni helyzetben egyébként Magyarország milyen európai együttműködést kíván kezdeményezni? Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy talán célszerű lenne ebb en a vitában bizonyos fogalmakat helyretenni. A menedékjog megkülönbözteti világosan a menekültet, az oltalmazottat és a menedékest. A menekült, ugye, az, aki hazájában faji, vallási okból üldöztetést szenved vagy politikai meggyőződése miatt üldöztetést s zenved, és ezért kér, ezért terjeszt elő menekültstátus iránti kérelmet. Az oltalmazott esetében nem áll fenn ugyan a menekültkénti elismerés feltétele, de megvan a veszélye annak, hogy amennyiben visszaküldik a származási országba, ott őt súlyos sérelem é rné. Menedékes pedig, és hát, ilyen helyzet is előfordult az elmúlt 2025 évben, amikor a hazájukat tömegesen elhagyó csoportok esetében akár az Unió, akár a kormány döntése alapján került sor arra, hogy tömegesen befogadnak menekülteket Magyarországon vag y más uniós országban. Tisztelt Országgyűlés! Az Eurostat 2013as adatai alapján Magyarországon 141 ezer külföldi állampolgár él, ez nagyjából az itt élő emberek 1,4 százaléka. Világosan el kell különíteni azt a 7,58 ezer legális kérelmet benyújtó személy t egyrészt az illegális bevándorlóktól, másrészt a menedékkérőktől. Azt is kimutatják a különböző felmérések, miközben önök gazdasági bevándorlókkal ijesztgetik az embereket, és gazdasági bevándorlókról, megélhetési bevándorlókról hadoválnak, hogy azoknak, akik itt letelepedtek az elmúlt 1520 évben, a foglalkoztatottsági aktivitási rátájuk magasabb a magyar átlagnál, a munkanélküliség alacsonyabb, több tbt, több adót fizetnek. Tehát történetesen a gazdasági célú bevándorlás Magyarországon, ez nem minden o rszágra igaz, hiába ordibál a rezsibiztos úr, speciel a gazdasági bevándorlás az elmúlt 1520 évben pozitívumot hozott Magyarország számára. Ezért kérem önöket, hogy fogalmazzanak világosan, és hagyják abba azt a gátlástalan csúsztatást, amit az elmúlt het ekben elkezdtek itt a különböző fogalmak és a különböző csoportok között. A Magyarországra érkezők 90 százaléka továbbmegy Magyarországról. Magyarország egy tranzitország. A menekült, oltalmazott státust élvezők száma kevesebb mint 3 ezer fő. 2014.
