Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra című politikai vita - FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
309 kelt 604/2013. EU parlamenti és tanácsi rendelet, az úgynevezett dublini III. rendelet 4. cikke szerinti tájékoztató: amennyiben el ismerés iránti kérelmet benyújt Magyarországon, még feltétlenül nem jelenti azt, hogy a menekültügyi eljárás lefolytatására Magyarországon fog sor kerülni. A dublini rendeletek alapján ugyanis bizonyos jogi előfeltételek fennállása esetén a menedékjog irán ti kérelem megvizsgálásáért a rendeletekben részes valamely más állam, az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá Svájc, Norvégia, Izland és Liechtenstein is felelős lehet. Tisztelt Képviselőtársaim! 1998ig Magyarország egyfajta földrajzi határt szabot t a genfi egyezménynek, ami azt jelentette, hogy a nemzeti hatóságok csak európai menekültekért voltak felelősek, amikor arról döntöttek, hogy ki kapjon menekültstátust Magyarországon. A nem európai menekültekért az ENSZ menekültügyi főbiztosa volt a felel ős. Nem sokkal azután, hogy a földrajzi korlátozást eltörölték, 2000ben létrehozták a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt a Belügyminisztériumnak alárendelve. A BÁH dönt Magyarországon a menedékkérelmekről, de ők döntenek arról is, hogy kit tartanak fogva, és kit nem. A BÁH által meghozott döntés ellen később a bíróságokhoz fordulhatnak. Azoknak a menekülteknek, akik elutasító választ kapnak, mindössze 8 nap áll rendelkezésükre. Engedjék meg, hogy itt megköszönjük a BÁH munkatársainak azt az emberfele tti munkát, amit ilyen hatalmas tömegű ügy kezelése kapcsán kell hogy végezzenek. Sok magyarországi menekülttábor vagy őrzött központ a szocializmus alatt a szovjet hadsereg laktanyája vagy munkásszálló volt. A menekültáradat az 1990es években kezdődött, tisztelt képviselőtársaim, csak akkor a balkáni háború elől menekültek Magyarországra, és a balkáni háború menekültáradatát kezelte Magyarország. És tisztességgel kezelte! Tisztességgel kezelte, mert háború elől menekültek azok az emberek, akik elhagyták a kkor az országukat. Azoknak egy része vagy letelepedett, vagy visszament valamelyik országba, Szerbiába, Horvátországba, Boszniába. Sok menekült számára, mint ahogy már elhangzott, valóban, Magyarország tranzitország, nem akarnak Magyarországon maradni a m enekültek, el akarnak menni nyugatabbra, a családjaik után, és megpróbálnak ott olyan integrációs megállapodást elérni, hogy ott tudjanak maradni. De ez nem olyan egyszerű, hiszen az Európai Unió éppen ezen kínlódik, hogyan fogja megoldani ezt az integráci ós szerződést, hogyan tudja megváltoztatni, hiszen ez valóban előbbutóbb az Európai Unióban is nagy gondot fog okozni. Magyarország 2004ben csatlakozott az EUhoz, vagyis ekkor igazította jogszabályait az EU menekültügyi szabályozásához. Az EU szabályaiv al való harmonizáció pedig egészen azóta tart. Magyarország 2013ra dolgozta ki első migrációs politikáját, ami a dublini rendelet egy nagy lépése révén a schengeni övezet tagjaként tudta ezt integrálni a jogszabályaiba. A tranzitország jellege változatlan ul megmarad, az ENSZ főbiztosa is ezt mondja, hogy változatlanul megmarad. Ez a hatalmas számnövekedés, amit az előbb többen is felsoroltak, jómagam is, valóban a tranzitország jellegét mutatja, de ha vitanapot tartunk, akkor jó, ha a közvélemény, a tévéné zők valóban tisztában vannak azzal, hogy a menekültek ebből az országból mint tranzitországból elmennek tovább, de - mint már elhangzott - miután ott sem kapják meg a státust, ugyanúgy visszakerülnek Magyarországra. Ugyanúgy itt jelentkeznek továbbra is pr oblémaként Magyarországon, és Magyarországon kell lefolytatni változatlanul azt az eljárást, amely során egy hosszú időszak után a kitoloncolás meg tud történni. Zárójelesen jegyzem meg, hogy jelenleg a koszovóiak, mint már elhangzott, tisztában vannak azz al, hogy ha erről igazolást kapnak, a lehető leggyorsabban elmennek ebből az országból, és szabadon mozoghatnak az Unió területén, amíg valahol valóban egy hivatalos eljárás alá nem kerülnek. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértek Nógrádi Zoltánnal, Mórahal om polgármesterével, akivel nyolc évig együtt dolgoztunk a magyar parlament európai bizottságában, miszerint Európa jogilag túl könnyen kezeli a menekültkérdést, mert a zöldhatáron való átlépés jogsérelme felett elsiklik azzal, hogy az illető politikai men ekültstátusért folyamodik. A szabályozás fellazításával Európa magára szabadít egy olyan migrációs nyomást, amit elsősorban Magyarország szenved el, és itt is kell kezelni.
