Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra című politikai vita - ELNÖK: - KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár:
298 Jelenl eg arra van szükség, hogy a kérdésben egységesen és egyértelműen lépjen fel a magyar közvélemény, ezért a FideszKDNPfrakciószövetség nemzeti konzultációt kezdeményezett. A konzultáció célja, hogy egyértelmű felhatalmazást adjon a kormánynak arra, hogy a megélhetési bevándorlókkal szemben eredményesen tudjunk fellépni, és döntéseinknek érvényt tudjunk szerezni Brüsszelben is. Az elmúlt évben jelentősen csökkent a munkanélküliek száma, de Magyarország nem képes arra, hogy nagy számban tartson el megélhetési bevándorlókat. Ez gazdaságilag megoldhatatlan feladat elé állítaná az országot, nem vállalható ilyen jellegű menekülttáborok fenntartása. A kormány továbbra is kiáll amellett, hogy a magyar embereknek kell dönteniük minden fontos kérdésben, így a menekült kérdésben is, hiszen a mi mindennapi életünkre vannak befolyással a megélhetési bevándorlók. Választóink azzal bíztak meg bennünket, hogy képviseljük érdekeiket, vezessük az országot. Ennek alapján esküben vállalt kötelességünk a magyar emberek érdekeinek szem előtt tartása, előttük kell felelősséget vállalnunk úgy, hogy közben eleget teszünk a hazánkra háruló jogi és keresztény erkölcsi kötelezettségeknek is. A vita tehát nem a politikai üldözöttekről, hanem a megélhetési bevándorlókról szól az Unióban is. Magyarországnak azonban nincs ideje kivárni, amíg az Unió szigorít a megélhetési bevándorlással kapcsolatos jogszabályokon, ezért első lépésként a kormány elfogadta a FideszKDNPfrakció kezdeményezését, és a megélhetési bevándorlásról nemzeti konzultáció t indít. Ennek az előkészületei már megkezdődtek. Tisztelt Országgyűlés! A világszerte tapasztalható nagyszámú és évek óta elhúzódó háborús, gazdasági, társadalmi válság hatására 2015 elejére Magyarország déli, magyarszerb határszakasza vált a schengeni t érség legveszélyeztetettebb részévé. Hazánk uniós és schengeni tagságából fakadóan Magyarországnak nemcsak a saját, hanem a schengeni övezetben lévő többi tagállam biztonságát is garantálnia kell. Az illegális migráció a statisztikai adatok szerint 2012tő l folyamatosan növekszik. 2013ban a növekedés az előző évi adatokhoz képest 130 százalékos volt. 2014ben a rendőrség közel 45 ezer főt fogott el illegális határátlépés vagy annak kísérlete során. Ez a szám nap mint nap növekszik. Le kell szögeznem, hogy a rendőrség eredményesen látja el feladatát, és ezúton is köszönetet mondok a rendőrség személyi állományának a magas szintű feladatellátásáért. Az elfogások elképesztően magas száma is jelzi, nem az illegális migrációban érintett személyek elfogása jelent i a problémát, hanem az, hogy a migránsok jelentős része visszaél a hatályos jog adta lehetőségekkel. A genfi egyezmény előírja, hogy a menedékkérők legalább addig az adott ország területén maradhatnak, amíg döntés nem születik arról, hogy az illető személ y számára védelmet biztosítanake vagy sem. Annak érdekében azonban, hogy a kérelmet egyedileg, érdemben meg lehessen vizsgálni, az európai uniós és nemzetközi jog alapján kötelező a kérelmezőknek az ország területére történő beengedése, ezért az illegális an érkező menedékkérőket az országhatáron jelenleg nem lehet visszafordítani. Tisztelt Országgyűlés! Miért jön a menekültáradat? A menedékkérők számának drasztikus emelkedése több tényezőre vezethető vissza. Elsődlegesen említhető a koszovói gazdasági mene kültek áramlása, valamint a szíriai, iraki, afganisztáni biztonsági helyzet további romlása. Kiemelkedő a megélhetési nehézségek miatt útnak induló, a menedékjog intézményét kihasználó gazdasági migránsok számának növekedése. Jelentős a tranzitországokból - mint például Görögország - kiinduló másodlagos migráció is. Magyarország földrajzi elhelyezkedésénél fogva az Európába irányuló két fő balkáni migrációs útvonal metszéspontjában fekszik. Az Európán kívüli migránsok jellemzően Törökországon, Görögországon , Macedónián és Szerbián át vagy a TörökországBulgáriaSzerbia útvonalon érkeznek illegálisan hazánkba. Az uniós viszonylatban is jelentős, alapvetően gazdasági migránsokat kibocsátó nyugatbalkáni országok állampolgárai szintén jellemzően a szerbmagyar határon át érkeznek. A tiltott határátlépések, illetve azok kísérletének számaránya is itt a legmagasabb. Az
