Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „Miért ködösít a kormány a - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
285 VOLNER JÁNOS ( Jobbik ): Miniszter úr, a válaszát nem áll módomban elfogadni, mégpedig azért nem, mert a Jobbik képviselői voltak az egyetlenek a parlamenti pártok képviselői közül a mai napig, akik nyilvánosságra hozták a családtagok vagyonnyilatkozatát. Valamint azért is, mert többször felhívtuk már a kormány figyelmét, sőt törvényjavaslatot nyújtottunk be önöknek arra vonatkozóan, hogy a hasonló külföldi kampánypénzeknek veg ye elejét az Országgyűlés törvényi erővel. Márpedig ebben az esetben is kimutatható, hogy 63 esetből 61 esetben szabálytalanságot tartalmazott a különböző elbírálási módszerek alkalmazása, és teljesen egyértelmű volt az MSZPhez, a PMhez vagy éppen az LMPhez kötődő politikusok személyes érintettsége egy olyan ügyben, amikor külföldről 500 millió forintot osztottak szét ezek között az emberek között. Amíg a kormányoldal nem rendezi törvényi erővel ezt a kérdést, addig nem áll módomban elfogadni a választ. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el a miniszter úr válaszát. Kérdezem ezért, hogy a tisztelt Országgyűlés elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 106 igen, 11 nem szavazat és 4 tartózkodás mellett elfogadta. Schmuck Erzsébet (LMP) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „Miért ködösít a korm ány a Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az Országgyűlés jegyzője, az LMP képviselője interpellációt nyújtott be a külgazdasági és külügyminiszterhez: „Miért ködösít a kormány a szabadkereskedelmi megállapodások ügyében?” címmel. Sc hmuck Erzsébet képviselő asszonyt illeti a szó. Parancsoljon, képviselő asszony! SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Unió 2014. szeptember 26án bejelentette az átfogó gazdasági és kereskedelmi egyezmény, CETA, megkötését Kanadával. Ebben a nagy horderejű szabadkereskedelmi egyezményben, hasonlóan a készülő USAEU szabadkereskedelmi egyezményhez, megtaláljuk a befektető állam vitarendezési mechanizmusát. Ez megnyithatja az utat Kanada, az EU és az uniós tagállamok elleni vállalati pe res eljárások előtt, és mélyen alááshatja az állampolgárok és a környezet védelme érdekében tett erőfeszítéseket. Ez a vitarendezési mechanizmus lehetőséget ad a külföldi vállalatoknak arra, hogy nemzetközi választottbíróságokon pereljék az országokat, ha azok olyan szabályokat hoznak, amelyek a profitjukat veszélyeztetik. A Kanada és az EU között bejelentett szabadkereskedelmi egyezmény az Unió gazdagabb országainak is kockázatot jelent, de tragikus következményekkel járhat Magyarország számára. A szabadke reskedelmi egyezmények jellemzően az erős gazdaságoknak kedveznek, míg a gyengébb országokban munkahelyek szűnnek meg, a helyben termelt hasznot külföldre viszik. Veszélybe kerülhetnek a magyar vállalatok és gazdák piacai, meggyengülhetnek az emberek egész ségét, a természetet védő jogszabályok. Hogy csak egyetlen példát említsek: ha a CETA hatályba lép, kanadai befektetők rákényszeríthetik a román kormányra a cianidos technológiájú verespataki aranybánya engedélyezését. Azt már tudjuk, hogy az USAEU szabad kereskedelmi egyezményt zárt ajtók mögött, titkosan készítik elő, de sajnos hasonlóan jártak el a szeptemberben bejelentett KanadaEU szabadkereskedelmi egyezménnyel is.
