Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 28. kedd (68. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítá... - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2822 struktúrát alakítanak ki, a szakképzők a KLIKtől a Nemzetgazdasági Minisztérium alá kerülnek. Úgynevezett szakképzési centrumokat akarnak létrehozni. Ezek önálló költségvetési intézmények lennének. Az új fői gazgatóság alá tartoznának a szakképző iskolák mint szervezeti egységek. Ezzel nemcsak hogy újabb vízfejeket hoznak létre, hanem az iskolák csupán tagintézményként működnének tovább, továbbra se kapva vissza az önállóságukat. Az újabb központosítás helyett sokkal inkább arra lenne szükség, hogy visszaadják a helyi közösségeknek a szakképző iskolákat. Attól függően, hogy adott szakképző intézmény milyen térségi igényeket elégít ki, ez lehet fővárosi, járási vagy megyei önkormányzati szint is. Az sem jó megol dás, hogy most az EMMItől az NGMhez kerülnek az iskolák. A szakképzés speciális terület, a közoktatás része, de a foglalkoztatáspolitikától nem elválasztható. Ha most a köznevelés helyett a foglalkoztatáspolitika felől közelítik meg az irányítást, az ugy anolyan féloldalas lesz, mint eddig. Bár a KLIKhez képest talán jobb helyen lesznek az intézmények, valódi megoldást ez sem jelent. Igenis a helyi közösségek iskolafenntartó szerepét kellene visszaállítani, miközben persze a 2010 előtti hibás rendszert se m szabad újra visszahozni ezen a téren sem. Az LMP kezdettől fogva súlyos tévedésnek tartotta a Hídprogramok beindítását. Azokat a diákokat, akiket nyolc év alatt nem sikerült megtanítani írniolvasni, nem tudtak sikeresen továbblépni az általános iskoláb ól, nem lehet egy év alatt összezárva, szegregáltan felzárkóztatni. Fejleszteni és mentorálni kell, de nem itt és nem így, nem ilyen formában. A tervezett változtatásokról - a legfontosabbak. 1. A szakiskolákban - leendő szakközépiskola - hároméves szakmai képzés után kétéves, érettségire történő felkészítést vezetnek be. Ez a lépés egyszerre cinikus és szemfényvesztés. Illúzió az alapkészségek fejlesztésében kudarcot valló általános iskola, illetve a közismereti tárgyaktól megfosztott hároméves szakmai kép zés után elvárni, hogy a kétéves képzés sikeresen elvezethet az érettségire. Bár nagyon fontos célkitűzés, hogy minden középfokú iskolatípus biztosítsa az érettségit, ez így, ebben a formában nem fog sikerülni. 2. Iskolatípusok átnevezése. A jelenlegi szak iskolát szakközépiskolává, a szakközépiskolát szakgimnáziummá nevezik át. Az átnevezések nem titkolt célja a presztízs emelése, de a megszokott elnevezéseket nem szerencsés megváltoztatni. És nem is érdemes úgy, hogy érdemi, reformértékű lépesek nem történ nek a módosítás alapján sem. Ugyanakkor a névváltoztatás kiválóan alkalmas statisztikai bűvészkedésre. Veszélye, hogy így akarják például ellensúlyozni a valódi gimnáziumi férőhelyek számának esetleges leendő csökkentését. Az erre vonatkozó szándék egyérte lműen kiolvasható a törvénytervezetből. 3. Érettségivel együtt szakképesítést terveznek kiadni a szakközépiskoláknál, szakgimnáziumoknál. Az érettségi előtti képzéstől szakképesítést elvárni nem lehet. Bár a javaslat szerint az érettségit megelőző szakaszb an nő a szakmai képzés aránya, ezek akkor is csak szakmai alapismeretek lehetnek, amire nem lehet OKJs végzettséget adni. 4. Ingyenes első és második szakképzés biztosítása és a 21 éves korig tartó részvételi korhatár megszüntetése. Ezek pozitív lépések, azonban van egy komoly kockázata a módosításnak. Amennyiben a szakközépiskolában az érettségi előtti képzés szakképzési része is szakképesítésre jogosítana, akkor máris nem érne sokat ez a változtatás. Így a valódi szakma megszerzése számítana a második sz akképesítésnek, érettségi után. Tehát nem változna semmi lényegében a szakközépiskolába járók számára. 5. Hídprogramok átnevezése, köznevelési és szakképzési Hídprogram. Az átnevezésen túl érdemi változtatásra nem kerül sor. Attól, hogy a Hídprogramokra az EMMI helyett az NGMnek lesz nagyobb befolyása, nem módosítja az alapvetően elhibázott koncepciót, amit a kormány a tanulmányi felzárkóztatás kapcsán képvisel. 6. Duális képzések kiszélesítése. Nem önmagában a duális képzéssel van a probléma, hanem hog y hiányoznak a magyarországi feltételei. A kkvk, tehát a kis- és középvállalkozások nincsenek
