Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 28. kedd (68. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítá... - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2818 motivációjuk nincsen arra vonatkozóan, hogy befejezzék azt az iskolát, a szülők, ahogy említettem a miskolci példát, semmilyen módon nem működnek együtt az iskolával, akkor nem fogunk tudni sikeres, szakképzett gyerekeket neve lni ezekből a gyerekekből. Fontos tehát az, hogy egyrészt a szülőkhöz is hozzányúljunk, és igenis a szülő működjön együtt az iskolával, jelenjen meg a szülői értekezleteken, fogadóórákon, álljon rendelkezésére a pedagógusnak, ha erre igénye van, és a gyere kek motivációs szintjét is emelni kell. Jogos az az érv államtitkár úr részéről, úgy gondolom, hogy nem a szakképzés hibája, hogy ilyen gyerekek kerülnek ide, az alapfokú oktatás megreformálására van szükség ahhoz, hogy megváltozzon ez a helyzet. Ez az egy ik oldala, az általános iskola oldala. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy a szakképzés miért nem vonzó, mondjuk, egy jobb képességű gyerek számára. Fel kell tenni ezt a kérdést is. Itt a gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák terén vagy most már a megváltozott néven futó intézményrendszerben bizony nagyon súlyos eltolódásokat lehet érzékelni. Úgy gondolom, nem szükséges, hogy automatikus legyen az, hogy a jó képességű gyerekek csak gimnáziumba kerülhetnek. Nem osztom azt a véleményt, hogy csökkent eni kell a gimnáziumi tanulók számát, ugyanakkor meg kell találni azokat a lehetőségeket, amik jobbá teszik a szakképzést, és egy jó képességű gyerek nem érzi azt, hogy a szakképzés zsákutca számára, nem érzi azt, hogy a szakképzésben nem tudja kiteljesíte ni a saját képességeit. A gyerekek boldogulásának középpontba állításával kezdtem tehát a felszólalásomat, és ezzel is szeretném befejezni. Olyan szakképzést kellene megteremtenünk, ahol a jó képességű gyerekek is úgy érzik, hogy boldogulni tudnak, jövőkép áll előttünk, tovább tudnak tanulni, rugalmasan tudják az életútjukat a későbbiekben is befolyásolni, hiszen 14 évesen, úgy gondolom, nagyon kevés ember tudja eldönteni véglegesen, hogy ő mit szeretne tanulni, vagy az életében mit szeretne csinálni, hisze n rendkívül kevés az információja, és életkorából adódóan is nyilvánvalóan erre teljességgel nem lehet képes. Ez a pályaorientáció kérdésével is természetesen összefügg. Úgy gondolom tehát, hogy a szakképzés akkor lehet sikeres, ha a gyerekek úgy kerülnek ide, hogy motivációjuk van, az alapszintű tudással rendelkeznek; a cégek hozzászólása is tudatos, tehát úgy szeretnék kiképezni a gyerekeket, hogy adott esetben saját maguk is későbbiekben alkalmazzák őket, érdekeltek abban, hogy olyan szakképzett munkaerő álljon az ő rendelkezésükre is, amelyért hajlandók ők is tenni, és becsülettel fogják ezeket a gyerekeket képezni, és akkor beszélhetünk arról, hogy egy jó képességű gyerek számára is vonzó lehet a szakképzés. Azzal, hogy átnevezzü k a szakiskolát szakközépiskolává, a szakközépiskolát meg szakgimnáziummá, úgy gondolom, hogy ilyen rövid idő alatt a fejekben rendkívüli zavar fog keletkezni. Emellett a „szakgimnázium” elnevezés nem is kifejezetten szerencsés, hiszen nagyon sokan össze f ogják keverni a tagozatos gimnáziumok rendszerével. Tehát egy laikus szülő, aki esetleg segít a gyerekének a pályaválasztásban, nem fogja tudni ilyen rövid idő alatt megérteni, hogy mi a különbség, ráadásul ez nem fogja segíteni azt, hogy a későbbiekben a szakképzés színvonala emelkedjen, a szakképzés presztízse növekedjen. Kérdéses az átszervezéssel kapcsolatban, hogy a jelenleg futó projektek, pályázati pénzek, amiket a tiszkekre írt ki például az Európai Unió, azok hogyan fognak viszonyulni ahhoz, hogy s zakképzési centrumok jönnek létre, amelyek ráadásul nem is fognak teljes egészében megfelelni a jelenlegi tiszkeknek. Ez egy azok közül a kérdések közül, amit az átadásátvétel kapcsán fel kell tenni, azonban nagyon fontos kérdés, hiszen, ahogy említettem, sajnos a pályázati források aránya az oktatási rendszerben rendkívül magas, és gyakorlatilag ezek tartják el a működési költségeket is. (Móring József Attilát a jegyzői székben Földi László váltja fel.) A Jobbik szerint tehát a gyerekek boldogulásának ke ll a középpontban állnia a szakképzésben is, ehhez elengedhetetlen a duális képzés. Tehát nem szeretném, ha bárki is azt gondolná, hogy ellene vagyunk annak, hogy a piac vagy a különböző vállalkozások részt vegyenek a szakképzésben, nem,
