Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 28. kedd (68. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítá... - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2804 Sajnos, a szakképzésben is láttuk 2010 után, hogy amit a köznevelési programban hiányolunk, azt a szakképzésben még inkább tovább butították. Nagyon drasztikusan lecsökkentették a közismereti órák számát. Egy generáció szegényei jelentkeznek ezekbe az iskolákba. A szakmai ismeretek mellett, amiben igazuk van, egyszerűen el emi szükségletük van ezeknek a gyerekeknek még az alapkompetenciáiknak az erősítésére, hiszen ezeknek a gyerekeknek 67 évesen, amikor elérik az iskoláskort, még a szókincsük sem akkora, mint a középosztálybeli társaiké. És idézném azt a mondatát Vinnai úr nak, ami a felzárkóztatásról szólt. Igaza van, de azt világosan kell látni - azt mondja ön , hogy kétféle oldala van ennek. Nemcsak a politikának kell törekedni arra, hogy olyan rendszereket építsen, ami segíti, hanem az adott félnek is kell, de ezeknek a gyerekeknek nincs olyan mintájuk, ami önnek volt vagy nekem, hogy apja, anyja diplomás volt, ült mellette, különórákra járatta, nyelvórákra járatta, írd meg a házi feladatot, külön korrepetálásra. Azt kell megérteni - és ez volt a tankötelezettségnél is a nagy vitánk kedves képviselőtársammal, aki most felállt (Révész Máriusz magára mutat.) , hogy alapvetően nem cél, hanem eszköz a tankötelezettség; a mindenkori állam kezében egy eszköz arra, hogy ezeknek a legszegé nyebb gyerekeknek fogja a kezét. A tankötelezettség sem ér semmit az égvilágon - önnek mindig igaza volt ebben , ha nincs egy olyan rendszerbe ágyazva, ami kompenzálja azt a családi hátrányt és lemaradást, motiválatlanságot, amit ezek a gyerekek egész egy szerűen hoznak magukkal. A Hídprogramokra szeretnék reagálni. Ez egy zsákutcás dolog, tüneti kezelése az alapvető problémának, amiről itt már hosszú percek óta beszélek. A Hídprogramban - minden kutatás mutatja - egyfajta kisegítő osztályként működnek mi ndenütt, ezt önök is tudják: csökkentett pedagógiai programmal, csökkentett tananyaggal, egész egyszerűen 708090 százaléka a gyerekeknek nem tud visszaintegrálódni a rendes oktatási rendszerbe. Nem azt mondom, hogy mi nem gondolkodtunk el anno ezen, amik or mi voltunk kormányon, de világosan kell látni, hogy legalább azokat a hibákat ne kövessék el újra, amin a politikai elit egyszer már átment az elmúlt huszonvalahány évben. Rá szeretnék térni tehát a konkrét javaslatokra; gyorsan nézem az időmet, de van még időm. Tehát átnevezik a szakképzés két iskolatípusát. A szakközépiskolát szakgimnáziummá nevezik át azzal az indokkal, hogy vissza kívánják állítani ennek az iskolatípusnak a vonzerejét. A szakgimnáziumban négy év után érettségit tesznek a tanulók, az ötödik évben a szakmát tanulják, és technikusi vizsgát tesznek. 1985 óta, amikor ismét bevezették a technikusképzést Magyarországon, a szakiskolák 4+1es rendszerben dolgoztak. Ebben az iskolatípusban már évtizedek óta be lehetett számíta ni a 912. évfolyamokon elsajátított szakmacsoportos szakmai alapismereteket, és erre alapozva a 13. évfolyamon lehetett szakmai végzettséget szerezni. Kérem, mi az újdonság? Lehet, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban nem tudják, de a szakközépiskola ma is a legnépszerűbb iskolatípus hazánkban, idejár a tanulók majdnem 40 százaléka általános iskola után. További csavar az, hogy a szakmai érettségit, OKJs szakképesítést kívánják elismerni. A szakközépiskolában - szakgimnáziumban - 912. évfolyamon a tanu lók csak körülbelül 1200 óra szakmacsoportos alapismereteket tanulnak, amelyre szakmai végzettséget egész egyszerűen nem lehet kiadni. A szakmai ismeretek oktatása a 13. évfolyamon kezdődik. Továbbá gond véleményem szerint, hogy a szakközépiskola, szakgimn ázium csak szakirányú továbbtanulásra készít fel a törvény szerint. Miért nem módosíthat pályát a szakközépiskolában tanuló vagy végzett diák, amennyiben tanulmányait gimnáziumban akarja folytatni, és később nem a szakirány szerinti egyetemre készül? Elvil eg ugyanazon tantárgyból ugyanazon követelmények szerint tesz érettségi vizsgát, mint a gimnazista diák. De valóban így lesz ez? - kérdezem. Vane egységes érettségi követelményrendszer, vagy az egységes érettségi követelményrendszerét is föl kívánják borí tani? Továbbmennek: a szakiskolát szakközépiskolává minősítik, nevezik át, jelezve ezzel, hogy a hároméves szakiskolai képzésre alapozva további két év után érettségi vizsgát tehetnek a tanulók. Ez azonban a szülők és a tanulók szerintem - bocsánat - becsa pása. Ugyanis a jelenlegi
