Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 28. kedd (68. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítá... - ELNÖK: - DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2800 Azt hallottuk az államtitkári expozéban, hogy a szakképzetleneket érinti leginkább a munkanélküliség. Én is olyan vidékről jöttem - egy megyéből jöttünk, SzabolcsSzatmárBeregből , ahol az országos átlagnál lényegesen magasabb a munkanélküliség, és különösen a peremvidékeken, az ország északke leti részén. Nagyon nehéz kitörni ebből a helyzetből, és véleményem szerint csak a színvonalas oktatással, az új szakképzési rendszerrel van esélye azoknak a fiataloknak, akik nem tudnak magasabb iskolát végezni. Mert mindenki számára nyitott az iskolarend szer, ezt szeretném aláhúzni, tehát nem mások, nem más iskolatípusok rovására szeretnénk a szakképzésben tanulók számát növelni, ezt a félreértést kerüljük el; azért nézek az ellenzéki képviselőtársaimra, hogy ezt nem is kell mondani, mert ezt értjük, látj uk. És ahogy Czomba Sándor elmondta, egyre kevesebb gyerek végzi el az általános iskolát, 120 ezer, és egyre kevesebben vagyunk, ez egy demográfiai katasztrófa, és ráadásul pedig a pedagógusok, a szakoktatók is a Ratkónemzedékhez tartozva egyre többen lép nek ki a munkaerőpiacról, egyre inkább kerülnek abba a korba, hogy öregségi nyugdíjba vonulnak. Tehát a foglalkoztatottságot is javíthatja ez a módosítás. Tisztelt Ház! A konkrét fejlesztési célok és módosítások előtt, engedjék meg nekem, hogy megvizsgálja m, hogy az Európai Unióban milyen szakképzési rendszereket kívánnak kiépíteni vagy építettek már ki, és ehhez mennyire illeszkedik a magyar szakképzési rendszer. Többen hallottunk már a koppenhágai folyamatról, hiszen mintegy 13 évvel ezelőtt indult az eur ópai szakképzés megreformálása, majd ezt felülvizsgálták, 2011 és ’20 közötti célokat tűztek ki, és ez volt a brugesi közlemény. Milyennek kell lenni ennek a szakképzési rendszernek? Csak az alapelveket mondom, amely a magyar rendszerhez is hasonlít: ruga lmasnak és magas színvonalúnak; alkalmazkodónak a piaci igények változásához, az újonnan megjelenő ágazatokhoz és készségekhez; mindenki számára nyitottnak, fenntartható finanszírozáson alapulónak; és a források hatékony és méltányos felhasználását kell er edményezni. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány konkrétumra szeretnék kitérni, amit már államtitkár úr említett, erősítve, hogy a Fideszfrakció támogatja ezeket a módosításokat. Az egyik az, hogy több szakmunkás és technikus képzésére van szükség. Megnéztem én is a számokat, államtitkár úr, szakiskolába jelenleg 105 ezer diák jár, szakközépiskolába 203 ezer és gimnáziumba 185 ezer. Ez is mutatja, hogy lehet az oktatást minőségileg javítani, de talán mennyiségében is, ha a szakiskola - márpedig a szakiskolábó l szakközépiskola lesz, a szakközépiskolából szakgimnázium, ahogy hallottuk - valójában olyan szakképesítést adhat a mi gyerekeinknek, amellyel boldogulni tudnak. Ez az egyik, hogy több szakmunkás és technikus képzésére van szükség, és úgy, ahogy hallottuk , nem akarom megismételni, a hiányszakmák ezen a területen kiemelt figyelmet érdemelnek. A második pont: a duális képzés erősítésére van szükség, a képzőhelyek és képzési lehetőségek bővítésére, a számok emelésére. A duális képzés magát az elméleti és gyak orlati tudást ötvözi; koordinációra van szükség, gyakorlatvezetőre van szükség, a vállalatok bevonására van szükség, gyakorlati képzőhelyekre van szükség. Ezek részben rendelkezésre állnak, de ezeknek a folyamatoknak az erősítése az egyik legfontosabb fela dat. Nem véletlen, hogy a felsőoktatásban is beszélünk a duális képzésről, és a duális képzésnek véleményem szerint nagyon komoly jövője van. Csak zárójelben jegyzem meg, itt a német mintát szoktuk alapul venni, de természetesen nem adaptálható teljes mért ékben, hiszen Magyarország nem Németország, viszont azokat a sikeres folyamatokat lehet adaptálni. És a harmadik, amit nagyon fontosnak tartok: a képzés minőségének, hatékonyságának, eredményességének emelése és ezáltal a szakképzés presztízsének emelkedés e. Ha a presztízs emelkedik - ugye, egymásra épülnek ezek a fogalmak, a színvonal, az intézményrendszer, a jogszabályi keret, ezt mindannyian tudjuk, de ha a presztízs emelkedik, hogy rang bejutni egy olyan iskolába, amely korábban talán nem ezt a képzetet erősítette bennünk, akkor vonzóvá válik gyerekeink számára, és ha vonzóvá válik és rugalmas, átjárhatóvá válik, akkor egyre többen fogják ezt az iskolatípust, iskolarendszerű képzést választani. És nem akarok nagy cégeket név szerint
