Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 28. kedd (68. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítá... - ELNÖK: - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirend pont előadója:
2797 2015 őszétől - ezek f ontos mondatok; akik az elmúlt időszakban végigjártuk az országot és szakképző intézmények igazgatóival beszéltünk, tudjuk, hogy mindenütt pozitív fogadtatása volt, leginkább annak köszönhetően, hogy ők javasolták, mi pedig meghallottuk és beépítettük a jo gszabályba - az állami szakképzési rendszerben két szakképesítés ingyenes lesz. Magyarul, a második szakképesítés is ingyenes lesz. Azt gondolom, ez egy nagyonnagyon fontos üzenet mindenki számára. Fontos változás az, hogy visszahozzuk a gyakorlati oktatá svezető munkakörét a szakképző intézményekben. Ez is egy komoly hiátust fog pótolni az elkövetkezendő időszakban. Az is fontos - amit államtitkár asszony már említett , hogy 21ről 25 évre visszük fel a nappali rendszerű oktatásban megkezdhető tanulmányok korhatárát. Azt gondolom, ez is egy nagyon fontos vívmány. Ami a pedagógusok életpályamodelljét illeti: erről most nem szeretnék részletesen beszámolni, hiszen államtitkár asszony említette, csak a legfontosabb dolgot szeretném kiemelni. Nagyon szeretnénk , ha azokat a mérnökembereket, szakembereket, akik szeretnének tanítani, mert elhivatottnak érzik magukat, a jogszabályok ne gátolják abban, hogy taníthassanak. Az persze egy más kérdés, hogy ha az életüket tartósan erre a pályára terelik, akkor ezt pedagó giai végzettség nélkül nem lehet megtenni, de a belépés feltételénél ne korlátozzuk azokat az embereket, akik tanítani szeretnének, egyébként pedig jó szakemberek. Ebből a szempontból a legnagyobb problémánk a szakoktatókkal van, ugyanis a szakoktatók eset ében nincs utánpótlás, a vállalati szektorban is nagyon sokan nyugdíj után dolgoznak. Nekünk itt egy olyan szabályrendszert kell kidolgoznunk, hogy azoknál a szakoktatóknál, ahol jelen pillanatban hiány van és nem tudjuk őket pótolni, valamiféle könnyítést adjunk azért, hogy a képzés zavartalansága akár vállalati körülmények között, akár az iskolai tanműhelyekben megoldható legyen. A tanulószerződés intézményét szeretnénk kiterjeszteni a felnőttoktatásra is. A jogszabályban ennek a keretei is megvannak. Ami a duális szakképzési forma elterjesztésének a fontosságát illeti: mi kell ahhoz, hogy elterjedjen Magyarországon ez a fajta képzési forma? Több tanuló kell. Olyan tanulók kellenek, akik hiányszakmát választanak. Több olyan vállalkozás kell, amely hajlandó , képes és akar a tanulóképzésbe bekapcsolódni. Mi kell ehhez? Sok minden kell. Többek között forrásoldalról is biztosítani kell a lehetőséget. De ennek megfelelően a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényt is érdemben módosítjuk. De hogyan? Ahhoz, hogy több tanuló legyen, az kell, hogy a hiányszakmák számát növelni tudjuk. Jelenleg megyénként 12 hiányszakmát lehet beazonosítani, nyilván azért, mert ennek költségvetési vonzata is van. Ezt a számot a következő időszakban húszra szeretnénk emelni - ez egy nagyon fontos üzenet , mert ez azt jelenti, hogy az, aki hiányszakmát választ, jól tanul és még tanulószerződése is van, egyszerűen fogalmazva nettó 4050 ezer forintot kaphat ösztöndíj címén. Nem feltétlenül hívják mind a hármat ösztöndíjnak, de együttes en, és azt gondolom, ez egy fontos üzenet. Egy másik fontos rész az, hogy hogyan lehet a vállalkozásokat ambicionálni, és főleg a kicsiket, a mikro, kis- és középvállalkozásokat, mert nekik eddig nem nagyon érte meg tanulókkal foglalatoskodni. Azt hoztuk a jogszabályban garanciafeltételként, hogy megkönnyítjük a lehetőséget. Magyarul, egyszerűen fogalmazva, ha egy kisvállalkozó, akinek eddig 100 ezer forintot kellett szakképzési hozzájárulás címén befizetni a központi költségvetésbe, foglalkoztat egy hege sztő tanulót, amire fajlagosan 900 ezer forint támogatás jár - idézőjelben mondom , akkor ő a kettő közötti különbséget vissza tudja igényelni - sőt egyszerűbb a helyzet, mert számos esetben be se kell fizetni - a központi költségvetésből. Az a baj, hogy ezt sokan még nem látják, mert az elmúlt években, a 2010 előtti időszakban jóval bonyolultabban működött a rendszer, és azt látom, azt érzékelem, hogy ezt a falat áttörni nem egyszerű feladat, mert a könyvelők fejében még mindig inkább az van, hogy fizesd be és megoldottuk a problémát, s akkor nem kell tanulóval foglalkozni. Nagyonnagyon lényeges, hogy
