Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 28. kedd (68. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítá... - ELNÖK: - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirend pont előadója:
2794 egységes köznevelési intézményrendszer megtartása mellett a szakképzési tartalmak megerősítéséhez és az új szakképzési rendszer kialakításához, másrészt ped ig néhány esetben olyan változásokat épít be, amelyek a köznevelési rendszer működését erősítik. Kérem a tisztelt Házat a törvényjavaslat megvitatására és annak elfogadására. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) (10.30) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Tisztelt Országgyűlés! A T/4475. számú törvényjavaslat előterjesztője Czomba Sándor államtitkár úr, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki szintén itt az emelvényen ismerteti az expozét. Parancsoljon, államt itkár úr! DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirend pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a tudásalapú, versenyképes gazdaság működésének elősegítését és támogatá sát kiemelt feladatnak tekinti, amely képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiac új kihívásaihoz alkalmazkodni képes munkaerőt igényel. Azt gondolom, hogy amiről ma beszélünk, meghatározó jelentőségű lesz, különösen a magyar gazdaság számára, hi szen ma már Magyarországon is a gazdaság növekedésének a motorja vagy a gátja lehet az, hogy álle megfelelő számban és minőségben munkaerő rendelkezésre, és itt már régen nemcsak azokról a régiókról beszélünk, amelyek jobb gazdasági helyzetben vannak, han em az ország egészéről. Engedjenek meg néhány beszédes adatot, amely alátámasztja, hogy miért is kellett hozzányúlnunk, méghozzá jelentősen a szakképzési törvényhez. Miközben Magyarországon 300400 ezer regisztrált álláskereső van immáron évek vagy évtized ek óta, vagy ennél magasabb is a szám, minden hónap végén 607080 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon, részben szakképzettek, részben szakképzetlenek részére. Nyilván itt demográfiai és sok minden egyéb problémák, geopolitikai és egyéb problémák is jelentkeznek, de azt kell látnunk, hogy a ma regisztrált álláskeresők közel 60 százaléka szakképzetlen. Azt is látnunk kell, hogy az elmúlt években, az elmúlt néhány évben a „sima érettségivel” rendelkező, 24 év alatti fiatalok száma a regiszterben jel entős mértékben megnőtt. Tehát ez azt jelzi vissza, hogy ma már egy érettségivel a munkaerőpiacon nehéz vagy adott esetben nem lehet elhelyezkedni. Egy másik fontos adat, tény: megnéztük, hogy 57 év felett hányan dolgoznak most hiányszakmákban a magyar mun kaerőpiacon, és az elkövetkezendő 345 évben nagyságrendileg közel 50 ezer ember fog kilépni a munkaerőpiacról hiányszakmákban. Azt szeretném jelezni, hogy ha a szakképzési rendszer nem képes követni ezeket az eseményeket, akkor „mennyiségre” sem fogjuk t udni produkálni azt a létszámot a hiányszakmákban, amely csak a magyar munkaerőpiacon a következő időszakban megjelenik. De nemcsak szakmunkásokra, hanem mérnökök esetében is azt tudom mondani, hogy több mint 10 ezer mérnök fog a következő 45 évben kilépn i a munkaerőpiacról, az ő pótlásuk sem lesz egyszerű. Aztán azt is látnunk kell, hogy nagyon komoly demográfiai problémákkal nézünk szembe, hiszen míg a ’90es évek elején nagyságrendileg 180 ezren végeztek általános iskolában, ez a szá m a tavalyi évre vagy az elmúlt években 120 ezerre csökkent, tehát jó 50 ezerrel, még többel csökkent a létszám demográfiai problémák miatt nyilván, és a csökkenés 90 százaléka a szakiskolákat érintette. Tehát gyakorlatilag az történt, hogy azokban a szakm ákban, ahol nagyon nagy szükség lenne az iparnak, a szolgáltató szektornak, a mezőgazdaságnak szakemberekre, nem találunk vagy alig találunk. Eközben a munkaerőpiacon komoly aránytalanságok vannak, ha valaki veszi a fáradságot és megnézi, mondjuk, megyénké nt. Éppen SzabolcsSzatmárBereg megye jutott eszembe, és rápillantottam az egyik adatra. Például SzabolcsSzatmárBereg megyében majdnem 900 regisztrált
