Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 28. kedd (68. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2777 Parancsoljon, államtitkár úr! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : K öszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, mindenki örülhet annak, ha valahol egy fejlesztés megvalósul, főleg akkor, ha ez egy városrészt élhetőbbé tesz, ha emblematikusabbá teszi azt a városrészt. Szerintem ez a Városliget esetében sincs másképp. Mindnyájunk érdeke, hogy az a terület, amelynek vannak szebb részei és vannak kevésbé szép részei, egy általános fejlesztés színhelye legyen, és mind a zöldterületek, mind az egyéb területek sokkal színvonalasabbak legyenek Budapest egyik fontos, frekventált területén, hiszen a Városliget a millennium óta mégiscsak egy nagyon fontos része Budapestnek. Amit képviselő úr említett felszólalásának egyik részében, az a zöldfelületek kérdése. Szerintem már ön is számtalans zor hallotta, de úgy látom, valami miatt nem próbálja megérteni vagy elfogadni, hogy a zöldfelületek aránya mindenképpen nőni fog a jelenlegi tervek alapján, hiszen a jelenlegi állapot szerint a park 60 százaléka zöldfelület, és ha megvalósul ez a fejleszt ési terv, amelyik ütemezetten halad, akkor több tízezer négyzetméterrel magasabb lesz a zöldterületek aránya a Városligetben; 60 százalékról 65 százalékra nő a Városligetben a zöldfelületek aránya. De nemcsak a zöldfelület aránya nő, hanem a romos épületek helyére is új, megújuló épületek kerülnek. (9.20) Azt hiszem, mindenkinek a közérzetét is javíthatja, a közbiztonságot is javíthatja, és az odalátogató akár zuglóiaknak, akár Budapest más részéből vagy a világ bármely részéből érkező turistáknak is örömér e szolgál, beszélhetünk itt a Petőfi Csarnokról vagy a Hungexpo épületéről. Éppen ezért gondoltuk azt, hogy az egyik sarokköve kell legyen a Városliget Budapest projektnek, hogy mindenképpen több zöldfelület legyen, mint amennyi jelen pillanatban van. Ezze l tehát Budapest tüdeje, Budapest levegője ennek a projektnek a megvalósításával nyerni fog. A zuglóiak, akik több zöldfelületet szeretnének, szintén nyerni fognak, ha ez az új fejlesztés létrejön. És nemcsak azért, mert a zöldfelületek mértékaránya nő, ha nem azért, mert ha már ön közbiztonságról beszélt, a futókör ki lesz világítva, tehát sokkal nagyobb biztonságban lehet éjszaka is futni azoknak, akik ott szeretnének futni. Új játszótér, sportpálya, pihenőkert is lesz a Ligetben, ami a környéken élők szám ára a leginkább előnyös. Én azt hiszem, nem helyes, ha ezeket az előnyös részeket egy helyi képviselőtestület elutasítja. Ezeket mind támogatnia kell, hiszen ezeken a futókörökön elsősorban valószínűleg az ott lakók fognak futni, az új játszótereken, sport pályákon, pihenőkertekben szintén a zuglóiak fognak leginkább előfordulni. Ami nem a park, hanem az épületrészét illeti a Liget Budapest projektnek, ön is láthatja, hogy február 14én a Szépművészeti Múzeum bezárt, annak a felújítása elkezdődött, ugyanúgy a Petőfi Csarnoknál is a munkák elkezdődtek, tehát elindult az a munka, ami egy sokkal nívósabb Városligetet alapozhat meg. Ezenkívül még számtalan más budapesti múzeum kérdése vetődött fel az elmúlt évtizedekben, amelyekre a Liget Budapest projekt jelent het megoldást. Ön is látja nap mint nap, amikor idejön a Parlament épületébe, hogy a Néprajzi Múzeum a Kúriának épített épületben van. Tehát nem egy múzeumi épületben, hanem egy bírósági épületben foglal helyet. Nyilvánvalóan sem a múzeumnak nem ideális, h ogy egy bírósági épületben van, sem a bíróságnak nem ideális, hogy ő viszont a bírósági épületbe nem költözhet be. Mi azt gondolnánk, hogy egy múzeum egy múzeumi épületben foglaljon helyet, egy bíróság pedig egy bírósági épületben. Azt hiszem, ez elég egys zerű logikai következtetés. A Liget Budapest ennek is egyik szolgálója lehet. A Magyar Nemzeti Galéria épülete eredetileg szintén nem kiállítótérnek készült. A második világháború után, a hatvanashetvenes években átalakították, de továbbra sem ideális kiá llító- és közösségi tér, a szakmai munkához szükséges helyiségeknek is híján van. Lenne ideálisabb helye a Nemzeti Galériának is, akár itt, a Ligetben, egy új épületben, amit nemzetközi tervpályázat alapján választunk ki.
