Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
276 legközelebb meggondolni a szavazatukat. Most már két alkalommal tapasztalhattuk azt, hogy nem kaptunk egyértelmű támogatást az ellenzéki padsorokból, nem kaptunk támogatást a rezsicsökkentésnél, és nem kaptunk támogatást a devizahitelek forintosításánál. (Gőgös Zoltá n: Mert mi sokkal jobbat javasoltunk! Ne hazudj!) Szeretném, ha a jövőben a döntéseiket egy picit alaposabban gondolnák végig (Dr. Schiffer András: Miért nem felvételkori árfolyamon?) , mert ezzel önök nem egész egyszerűen csak saját magukat kockáztatják, h anem magyar családok százezreit, tisztelt képviselőtársaim. Ez az igazi felelősség, és talán pontosan ezek a döntéseik mutatták ki azt mindenki számára egyértelműen, hogy az ellenzéki padsorokban csak felelőtlen, kormányzásra képtelen képviselők ülnek, mer t különben mind a két ügyben, azt gondolom, időben felismerték volna a választók érdekét, és időben odaálltak volna a kormánypártok döntései mögé. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. A k ormány nevében Répássy Róbert államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt frakcióvezető úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A devizahitelezés kialakulásáért és az okozott kárért a 2003 és 2010 között hivatalban lévő kormányokat súlyos felelősség terheli. 2003tól az akkor regnáló kormány a kamattámogatott forinthitelt megszüntette, és túlköltekező intézkedései ellensúlyozására a jegybanki alapkamat is magas v olt. Emiatt a forinthitelek jelentősen drágultak, a bankok viszont a forinthoz képest alacsony kamatok mellett tudtak külföldi devizaforrásokat bevonni és hitelként kihelyezni. Az alacsony kamatok rendkívül vonzóvá tették a devizahiteleket a lakosság köréb en. Ez volt a devizahitelezés megindulásának valódi oka. A devizahitelekben rejlő árfolyamkockázat már a 2008. évben induló pénzügyi válság kezdeti szakaszában megmutatkozott, akkor a forint az euróval és a svájci frankkal szemb en mintegy 20 százalékot gyengült. Az Orbánkormány megalakulásáig a bankok az árfolyamváltozásokat korlátlanul és teljes egészében áthárították az ügyfeleikre. (9.50) Ezzel szemben a kormány 2010es megalakulását követően azonnal hozzákezdett ahhoz, hogy megszüntesse az örökölt, rendkívül súlyos helyzetet, amelyben családok százezrei veszíthették volna el otthonukat a devizaalapú jelzáloghiteleik miatt. A bajbajutottak megsegítése érdekében a kormány első lépésként gyakorlatilag megtiltotta az új devizahit elek kihelyezését, majd a törlesztéseknél kötelezővé tette a középárfolyam használatát. Emellett a devizahitelek problémájának csökkentésére számos intézkedést hozott. Többek között lehetővé tette a végtörlesztést, ezzel a lehetőséggel közel 170 ezer adós élt, az ily módon elengedett adósság mintegy 370 milliárd forint volt. Bevezette az árfolyamrögzítést az árfolyamingadozás hatásának tompítására. 2014. szeptember végéig 186 ezer devizaadós kötött ilyen szerződést. A legnehezebb helyzetbe került adósokat a kormány a kilakoltatási moratóriummal védte meg, megakadályozva, hogy utcára kerüljenek. Emellett a devizahitelesek számára valódi megoldást jelenthetett a Nemzeti Eszközkezelő is. A Nemzeti Eszközkezelőnek 2014. augusztus végéig közel 23 ezer lakást ajá nlottak föl, így több mint százezer ember lakhatása vált biztosítottá. A tervek szerint ez év végére 25 ezer lakás és 110 ezer ember lesz biztonságban. A hamarosan bekövetkező forintosítás számos előnnyel jár. Egyrészt megszűnik a hitelfelvevők és a bankre ndszer árfolyamkockázata, valamint a visszatérítések és a forintosítás hatására a törlesztőrészletek jelentősen csökkennek. A korábbinál jóval alacsonyabb törlesztőrészletek mellett az adósok hátralévő tőketartozása is számottevően mérséklődik. A visszatér ítések miatt a bankoknak 1100 milliárd forintot kell visszafizetniük az ügyfeleknek. Egy átlagos devizahiteles durván másfél millió forintot nyer vissza a bankoktól. Másrészt a Kúria
