Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 27. hétfő (67. szám) - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény a hatósági bevételek rendezésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és a... - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
2742 javaslat a következő szöveggel kezdődik: „A vállalkozások csak a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott képesítési igazolás birtokában jogosultak bá rmilyen fluortartalmú, üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végezni. A vállalkozás a képesítésigazolás megszerzését követően köteles az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint regisztrációs kötelezettségének eleget tenni.” Valójában ez már így van a 2015. február 18án kelt, a fluortartalmú, üvegházhatású gázokról és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) kormányrendelet alapján, amelynek m egfelelően a klímagázszabályozás és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság feladatkörébe kerülnek. Ehhez azonban csak most, utólag teremtik meg a törvényi feltételeket. Hogy a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság nevű hivatalt ki és miért hozta létre, arról meglehetősen nehéz tájékozódni jelen információk alapján. A hatóság elsődleges feladata a fluortartalmú gázok, illetve az ilyen gázokkal foglalkozó vállalkozások nyilvántartása lenne. Hogy ennek a feladatnak milyen hatékonysá ggal tett eleget, arról sokat elárul, hogy az úgynevezett klímagázadatbázis, amit a korábbi működtető hiba nélkül üzemeltetett, most hónapokon keresztül nem volt elérhető. Nem világos az sem, hogy az egész átszervezésre, egy új állami szervezet létrehozás ára miért volt szükség a bürokráciacsökkentés hajnalán. A fluortartalmú, üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységek, a vállalkozások, a képesítések regisztrációja ugyanis 2009 óta működött Magyarországon, méghozzá uniós jogszabályok alapján. A Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége már 1993as megalakulása óta szervezte és irányította a hűtő- és klímaberendezésszerelők szakmai minősítő képzését és nyilvántartását. Erre a szakmai alapra építve alakította ki a szövetség a kötelező tömörség- é s szivárgásvizsgálatrendszerének technikai, valamint személy- és cégminősítési rendjét, követve az európai uniós gyakorlatot. (21.10) 2008 végén közbeszerzési pályázatot írt ki az akkor még létező Környezetvédelmi Minisztérium erre a feladatra. Ezen nem e gy multi és nem is egy jó pártkapcsolatokkal rendelkező, hanem az ágazat szakmai szervezete, a munkát addig is végző Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége által létrehozott HLH Monitoring Nonprofit Kft. nyert, így a szakminiszter ezt a szervezet et jelölte ki az Országos Monitoring és Képesítő Testület feladatainak ellátására, amiről az Európai Bizottság is tájékoztatást kapott. A HLHrendszer olyan jól funkcionált, hogy az általa kiadott igazolásokat az Európai Unió összes tagállamában elfogadják , kivéve Magyarországot. Magyarország az egyetlen, ahol ezzel a jogszabállyal az érintett vállalkozóknak és vállalkozásoknak újra regisztráltatniuk kell magukat, immár az új állami hatóságnál, kifizetve a korábbinál jóval magasabb díjat a regisztrációért é s az éves felügyeletért. Tehát nyilvánvalóan a pártom álláspontja ugyanaz, mint az enyém, hiszen ugyanazt mondja, a pártunk szakemberei is azt mondják, hogy ez nem klímavédelem, hanem egyszerű pénzlenyúlás vállalkozásoktól. Arra szeretném felhívni a figyel met a megmaradt rövid időmben, hogy az ellenzék nem minden ellen hadakozik, és nem minden ellen szólal fel. A Fideszkormányzat és Fidesz országgyűlési képviselői által vezetett munkacsoport alkotta meg az alkalmazkodási vagy adaptációs stratégiát, amelyre a mai napig nincs érdemi forrás, és a mai napig a kormányzat nem szán érdemi hátteret annak megvalósítására. Az a klímavédelmi munka, amely korábban a Fideszben elkezdődött, az a szakmai műhely előretekintően próbálta a klímaváltozás hatásainak adaptációs feladatait a társadalomra áthozni, kötelezettségeket teremtve az önkormányzatoknak és a kormányzatnak, hogy mit kell tenniük. Emellett megelőző szemlélettel azt igyekezett elérni, hogy a kibocsátás mértékének csökkentésével a klímavédelmi feladatokat hogy lehet megoldani. Míg ennek a korábbi fideszes kezdeményezésnek a végrehajtására, amit véleményünk szerint szakmailag erőteljesen támogatni lehet és nagyon sok mindenben gyakorlatilag csak egyetérteni lehet vele, a mai napig sem kormányzati szándék, sem fo rrás nem áll rendelkezésre, addig a Nemzeti
