Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 27. hétfő (67. szám) - A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN (MSZP):
2731 ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm. A következő felszólaló Tóth Bertalan képviselő úr, MSZP. Tessék! DR. TÓTH BERTALAN ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hog y egy szakmailag megalapozott határozati javaslat, ami idekerült a Ház elé. Hallhattuk itt a szakmai megközelítést. Azt gondolom, hogy talán nem is lenne olyan nagy vita közöttünk ennek az anyagnak a szakmai tartalmát illetően, ha nem tartalmazna olyan ren delkezést, amely a Szocialista Párt számára teljesen elfogadhatatlan, de ezt majd később fogom kifejteni. Engedjék meg, hogy utaljak arra a gondolatmenetre, amit Heringes Anita képviselőtársam néhány perccel ezelőtt megfogalmazott, hogy ebben a folyamatban egy határozati javaslatot, egy úgynevezett nemzeti politikát kíván elfogadni az Országgyűlés, amely arról szól, hogy a radioaktív hulladékok kezelése, azok elhelyezése egy olyan fontos, önök által megfogalmazottan nemzeti ügy, amelynek a nyilvánosság előt t megismertetve annak szakmai tartalmát, megvitatva a szakmai szervezetekkel és akár a magyar emberekkel, ebből egy olyan stratégia körvonalazódik, amely alapján majd a későbbiekben, több évtizedre előre meghatároznak egy politikát, és majd ez alapján nyil ván jogalkotási folyamat is megkezdődik. A fő probléma az, hogy ezt miért nem tetszettek megtenni a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban, mi szükség volt arra, hogy 30 évre sok mindent titkosítsanak ebből a folyamatból, hiszen azt gondoljuk, hogy a rad ioaktív nukleáris hulladék kezelésének a problémája legalább olyan fontos ügy, mint a Paksi Atomerőmű bővítése. (20.20) Ezért mi azt kifogásoljuk, hogy míg itt egy parlamenti vita keretében erről tudunk beszélni, addig erre nem tudunk sort keríteni a bővít éssel kapcsolatban, hiszen nemcsak 30 évre titkosítottak adatokat, de a megvalósítási megállapodásokat minősített dokumentummá, adattá formálták, így az nem megismerhető. Amit a hozzászólásom elején említettem, a legfőbb kifogása a Szocialista Pártnak, hog y önök a különböző folyamatokba, döntési helyzetekbe úgy kívánják a magyar embereket, a választópolgárokat bevonni, hogy közmeghallgatást tartanak. Tehát olyan lerakóhelyszíneken, amit megjelöl maga az anyag is, a döntéshozatali mechanizmusba egy úgyneveze tt közmeghallgatásjogintézményt vezetnek be, illetve jelzik itt a nemzeti politikáról szóló határozati javaslatban. De azért önöknek is be kellene látni, de mindannyian tudjuk, hogy a közmeghallgatás nem döntés, az nem alakít döntési helyzetet; van egy ja vaslat, összehívják az ott élőket, meghallgatják őket, aztán úgy döntenek, ahogy akarnak. Éppen ezért mi azt javasoljuk - és ezt módosító indítványban is megfogalmaztam, hiszen záróvitában vagyunk, és kérem önöket, hogy a holnapi szavazás során, amikor err ől az Országgyűlés szavaz, akkor támogassák ezt az indítványt , hogy az ilyen létesítmények 25 kilométeres hatásterületén belül élő emberek, az ottani települések ügydöntő helyi népszavazás útján tudjanak véleményt nyilvánítani, és tudják eldönteni, hogy ők a lakókörnyezetükben elfogadnake ilyen létesítményt vagy nem. Ahogy képviselőtársam, Heringes Anita ezt említette, Bátaapátinál maga a település tudott szavazni, viszont az anyagban szerepel egy település, Boda község, amelyiket 8 kilométer választ el Pécs városától, ahol pedig közel 150 ezer ember él, és igenis a pécsieket rendkívüli módon izgatja és érdekli, hogy mi történik tőlük 8 kilométerre, és igenis a pécsiek szeretnének a döntéshozatalban részt venni, nemcsak közmeghallgatás útján, hanem népsza vazás útján is. De ennél rosszabb a helyzet, mert a jelenlegi folyamatban a kommunikáció a bodai atomtemetővel kapcsolatban leszűkül a településre, illetve arra a kistérségre, az ott lévő településekre és az ottani lakosokra, eddig sem a városvezetés, sem pedig a projektben érintett állami vállalat vagy szervezet nem tervezett Pécs városában sem közmeghallgatást, sem bármilyen tájékoztatást megtenni. És leginkább a városvezetést illeti a kritika, hiszen ők kaptak felhatalmazást, hogy Pécs városát vezessék, hogy ilyen
