Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 27. hétfő (67. szám) - A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája - BENCSIK JÁNOS, a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója: - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője:
2728 Az előterjesztés H/3883. számon a p arlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Gazdasági bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitáról szóló jelentését H/3883/4. számon megkapták. A Fenntartható fejlődés bizottsága mint vitához kapcsolódó bizottság részletes vitáról szóló jelentését H/3883/5. számon kapták kézhez. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, hogy most kíváne felszólalni. (Dr. Aradszki András: Nem.) Államtitkár úr jelzi, hogy nem. Tájékoztatom, hogy összesen 10 perc áll majd rendelkezésére. Tisztelt Országgyűl és! A kijelölt Gazdasági bizottság előadót nem állított, tájékoztatom önöket. Most megadom a szót Bencsik János képviselő úrnak, a vitához kapcsolódó Fenntartható fejlődés bizottsága előadójának. Parancsoljon! BENCSIK JÁNOS, a Fenntartható fejlődés bizotts ágának előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága a határozati házszabály 32. § (2) bekezdése alapján vitához kapcsolódó bizottságként a 2015. április 8ai ülésén lefolytatta a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló H/3883. számú határozati javaslat részletes vitáját. A határozati javaslatot megvizsgálva a bizottság megállapította, hogy az megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt alkot mányossági, nemzetközi és európai uniós jogi követelményeknek, illetve a jogalkotás szakmai követelményeinek. Tisztelt Képviselőtársaim! A fenntarthatóság számára és a társadalom széles rétegei által is elvárás a radioaktív hulladékok és kiégett ü zemanyagok biztonságos elhelyezésének és további felhasználásának megoldása, az emberi egészség és a környezet védelme is ezt indokolja. Az atomenergia békés célú alkalmazásának hazai szabályozása megfelel az Európai Unió előírásainak. A tervek már magukba n foglalják a Pakson üzemelő négy blokk meghosszabbított üzemideje által keletkezett hulladékot is, valamint a két megépülő blokkot is. Ez a nemzeti politika a radioaktív hulladék leszerelésére és elhelyezésére vonatkozó követelményeket, továbbá a meglévő programokhoz való illeszkedést mutatja be. A kormány feladata olyan nemzeti politikai program kidolgozása, amely a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tart, évente felülvizsgált közép- és hosszú távú tervekkel. Maga a nemzeti politika ötévenként, indokol t esetben gyakrabban kerül felülvizsgálatra a miniszter által. A bizottság saját módosító javaslatot nem fogalmazott meg, és április 8án a részletes vitát lezárta. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm. Tájékoztatom önöket, hogy a biz ottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt két felszólaló ismerteti. Elsőként megadom a szót Sallai R. Benedek képviselő úrnak. Parancsoljon! SALLAI R. BENEDEK, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Fenntartható fejlődés bizottságában a megtárgyalás során azért felmerült néhány aggály azzal kapcsolatban, hogy a tartós elhelyezése a nukleáris hulladékoknak milyen előkészületeket igényel nemcsak fizikai, környeze tbiztonsági szempontból, hanem társadalmi vonatkozásait tekintve is. Azért volt fontos, hogy a Bodán élőkről, a Bodán és környékén élőkről és főleg elsősorban a Pécsen élőkről egyáltalán szó essen a bizottsági ülésen, mert viszonylag nagy titkolózás mellet t úgy zajlik egy egyeztetés, ami a hosszú távú nukleáris hulladék elhelyezéséről szól, hogy nem látjuk annak a hátterét, hogy Magyarországon hány helyszínen, milyen kutatások előzték meg azt a vizsgálatot, amely egyáltalán szóba jöhet a tartós, végleges el helyezéssel kapcsolatban. Miután ezt nem állt módunkban látni, így nyilvánvalóan felmerült ezzel kapcsolatban több probléma, hogy miként vannak bevonva a helyiek, hogyan történt a bevonás, a korábbi jogszabályalkotás során miként történt az, hogy a környez eti hatásvizsgálattal
