Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 20. hétfő (66. szám) - Dr. Lukács László György (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „40 beteg jut egy ápolóra?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2568 magasan képzett szakdolgozó helyzete egyre aggasztóbb. A szakdolgozók aggasztó helyzetének egyik fontos problémája az életpályamodell hiánya és a szakdolgozók fizetésének alacsony volta. A biztonságos betegellátás már rövid távon sem garantálható az egészségügyi szakdolgozók számára kidolgozo tt életpályamodell nélkül, az egészségügyi szakdolgozók mindezek mellett közel 70 százaléka él a garantált bérminimum összegéből, amely a minimálbérnél csak 10 százalékkal magasabb. A másik, halasztást nem tűrő kérdés pedig, amelyre a szakdolgozók felhívtá k a figyelmet, az utánpótlás hiányossága. Az utánpótlás azért is különösen fontos, mert a szakdolgozók átlagéletkora megközelíti az 50 évet, tíz év múlva pedig több mint 20 ezer dolgozó fog hiányozni az amúgy is hiányokkal küzdő szakmából. Az ágazat által felvetett követelések nem vágyálmok, nem felelőtlen követelések, ezek minimumkövetelések, melyek bevezetése nélkül nagy valószínűséggel újabb dolgozók pályaelhagyása, sztrájkja komplex betegellátási krízissel fenyeget, illetve a helyzet ezzel fenyeget. Min dezekre tekintettel kérdezem tehát államtitkár urat, miként fogják javítani az egészségügyi szakdolgozók élet- és munkakörülményeit. (13.20) Megkezdike egyáltalán a bértárgyalásokat? Emelneke 2015ben alapilletményt az egészségügyi szakdolgozóknál? Támo gatni fogjáke a szakdolgozók közösségi közlekedését, béren kívüli juttatásait? Egyáltalán, olvasták önök a 12 pontot, amelyet önök elé tettek az asztalra? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Rétvári Bence állam titkár úr válaszol. Parancsoljon! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az utolsó kérdését, hogy olvastuke ezeket a pontokat, nem tette volna fel, tisztelt képviselő úr, ha kicsit tájékozottabb lenne az ügyben. A kamara ezen ülésén Zombor Gábor államtitkár úr is részt vett, és személyesen vette át ezeket a pontokat, amelyeket ott is ismertettek. Egyébként a kamarával nyilvánvalóan elég szoros a tárcánk kapcsolata. Én magam is részt vettem a Felsőházi teremben azon a rendezvényen, amikor ünnepi ülést tartottak, és ahogy előbb is említettem, azon a bizonyos alkalmon is, amikor ezt a 12 pontot elfogadták és az egyéb igényeiket is beterjesztették, Z ombor államtitkár úr végig ott volt, és meghallgatta ezeket a kéréseket. Fontos, hogy akár a bér kérdésében, akár a munkakörülmények javítása kérdésében, akár harmadrészről a képzés kérdésében előrelépjünk. Már az előző négy évből is tudok beszámolni önnek , hogy miben és hogyan léptünk előre. A több száz milliárd forintos kórházfejlesztések elsősorban a betegekről szólnak, hiszen az egészségpolitikánknak mégiscsak ők állnak a középpontjában, de a betegek mellett nyilván jobb munkakörülményeket teremt az ott ani ápolóknak és orvosoknak is. Ez több száz milliárd forint, amelyet erre fordítottunk uniós forrásokból. Ami a képzést illeti, amit ön is mondott, szakközépiskolák újraindításával 2300 tanuló kezdhette meg a tanulmányait, és a kórházak számára is lehetős éget biztosítottunk a tanulószerződések megkötésére. A humán erőforrás fejlesztésében a TÁMOPprogramból 898 fő, míg a GYEMSZI által finanszírozva 723 fő vett részt ráépített szakképzésben. A továbbképzéseket térítésmentessé tettük, ez 439 millió forintos költségvetési forrásból történhetett meg. 2015ben, tehát idén azért, hogy az ápolói pályát vonzóbbá tegyük, pályaválasztást támogató ösztöndíjat fogadtunk el a költségvetésben 2,2 milliárd forint értékben. Az ágazati bérfejlesztés pedig, ami az előző háro m évben megvalósult, 95 ezer egészségügyi dolgozónak segített, köztük ápolóknak is, összességében 76 milliárd forint értékben és 27 százalékos (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) átlagos bérnövekedéssel.
