Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 20. hétfő (66. szám) - Szabó Sándor (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Úgy építünk, hogy közben tönkretesszük a múlt értékeit? Avagy nekrológ a soha fel nem tárt szegedi régészeti leletekről” címmel - ELNÖK: - SZABÓ SÁNDOR (MSZP):
2559 tiszteljen meg… (Dr. Szél Bernadett: Mondjon igazat!) Nyugodjon le először is, azt kérem, é s tiszteljen meg azzal, hogy meghallgatja a válaszomat; én is meghallgattam az ön kérdését. A nemzetközi atomerőműműködtetők szövetségénél, egy világszövetségnél kapott - ha megengedi, akkor most önnek válaszolok , tehát Nagy Sándor a nemzetközi atomerőm űműködtetők szövetségénél, tehát a világ egyik legfontosabb atomerőművi szövetségénél kapott egy igazgatói állást. Amikor megkérdezett akár engem, akár másokat, én magam is azt tanácsoltam, hogy - Magyarország számára kiemelt állásról lévén szó - ezt az á llásajánlatot fogadja el. Pótolni fogjuk, ami nem lesz könnyű, hiszen Magyarország egyik legjobb szakemberéről van szó, és az országnak nagyon sokat fog még használni, hogy ő ott van, ahol van - még önnek is, képviselő asszony. (Taps a kormánypártok soraib an.) (12.50) Szabó Sándor (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Úgy építünk, hogy közben tönkretesszük a múlt értékeit? Avagy nekrológ a soha fel nem tárt szegedi régészeti leletekről” címmel ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Szabó Sándor képviselő úr, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszterének: „Úgy építünk, hogy közben tönkretesszük a múlt értékeit? Avagy nekrológ a soha fel nem tárt szegedi régészeti leletekről” cí mmel. Parancsoljon, képviselő úr! SZABÓ SÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Pótolhatatlan kora középkori szakrális régészeti maradványokat romboltak le a szegedi Dóm tér, illetve a dóm átépítése során. Az építésügyi hatóság m űszaki okokra hivatkozva, a régészek javaslatát negligálva adott engedélyt a bontásra. A közel 2,5 milliárdos építési beruházás, amelynek gazdája a SzegedCsanádi Egyházmegye, épp a város legkorábbi egyházi maradványainak a megsemmisítéséhez járult hozzá. A hivatalosan megküldött ásatási jelentésből kiderül, olyan maradványok bukkantak elő, amelyek eddig még nem ismertek. Annyi idejük volt a régészeknek, hogy a falmaradványokból mintát vegyenek. Egyébként a maradványok XII. századiak vagy annál korábbiak le hetnek. A Dóm tér Szeged egyik legfrekventáltabb régészeti lelőhelye, és itt, az egykori Templom téren kulminálódik a város múltja, igaz, a föld alatt. Az első Orbánkormány megalakulása után röviddel rögtön módosította az örökségvédelmi törvényt. 2010ben megszüntették az országos ásatások lebonyolítását végző Kulturális és Örökségvédelmi Szolgálatot, a rendszert decentralizálták, a feladatot a megyei múzeumok vették át, a koordinációt pedig a Magyar Nemzeti Múzeum. 2013ban ismét hozzányúltak az örökségvé delmi törvényhez, mely módosítással teljes mértékben felborították a nemzeti örökség, a nemzeti kulturális örökség védelme, a kulturális érdek és a beruházói érdek közötti egyensúlyt. A régészeti feltárás harminc rövid engedélyezett napja egyszerűen lehete tlenné teszi az alapos munkát. A megyei örökségvédelmi hivatalok a kormányhivatalokba kerültek, így tehát tulajdonképpen ugyanaz a hivatal dönt örökségvédelmi szakhatóságként, amely egyébként építésügyi hatóságként is eljár. Világosan látszik, hogy a Fides z által felállított rendszer ezer sebből vérzik, és ebből Szegednek már jól láthatóan felbecsülhetetlen kára is keletkezett. Éppen ezért kérdezem államtitkár urat, bár egyetértve a Dóm téri beruházás fontosságával, miért nem nyilvánította a hatóság a terül etet legalább időszakosan védetté. Kik nem hozták meg a
