Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 14. kedd (65. szám) - A diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásának elősegítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz):
2521 Hogy történik ez a minisztériumokban? Megvannake ezek az arányok? Milyen befizeté sek vannak? Azt hiszem, ha megnézik, elég furcsa kép fog önök elé tárulkozni. Javítsanak ezen is! Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezáro m. Megkérdezem Szatmáry Kristóf képviselő urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Szatmáry Kristóf: Igen.) Megadom a szót a képviselő úrnak. SZATMÁRY KRISTÓF ( Fidesz ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ember mindig szép reményekkel vág neki egy olyan benyújtott javaslat vitájának, amely jól látható módon az összes parlamenti párt támogatását bírja, mégis egy olyan vita kerekedik belőle, amely sajnos visszavisszatérő betegsége a magyar parlamentnek. Nem akarnék egy széles körű okfejtést idehozni, hogy ennek milyen következményei vannak a magyar közéletre, ezért engedjék meg, hogy alapvetően én is a benyújtott javaslattal kapcsolatban mondjak néhány dolgot, és utána röviden reagáljak az általános összefügg ésekre. Azt gondolom, hogy a törvényjavaslat egy nagyon fontos területet érint. Farkas képviselőtársam részéről elhangzott, hogy a diákszövetkezetek egy olyan magyar specialitás a tanuló fiatalok foglalkoztatására, amely akár európai példa is lehet, ha jól csináljuk, és megpróbáljuk minél jobban javítani a gazdasági lehetőségeit. Elhangzott a vitában, hogy ezt miért most és miért így nyújtjuk be. Két dolgot mondanék. Ősszel fideszes képviselői módosítók folyamán már egy jelentősebb, a munkaerőkölcsönzést é s a diákszövetkezeteket érintő, az ágazat kifehérítését és mindannyiuk foglalkoztatását biztosító javaslatot nyújtottunk be, ami a fordított áfafizetésre vonatkozik. Tehát itt nem egy ad hoc dologról van szó, hanem arról, hogy folyamatosan nézzük, monitoro zzuk, hogy hogyan tudjuk ezt a területet javítani, hogyan tudjuk tisztítani, és most érkezett el az idő. Azon persze lehet vitatkozni, hogy ezt lehetett volnae két évvel korábban vagy nem, talán minden oldal meg tudja indokolni az álláspontját, de az bizt os, képviselőtársaim, hogy ezzel a módosító indítvánnyal egy olyan támogatotti kört emelünk be a rendszerbe, amelynek valószínűleg költségvetési kihatásai is vannak, hiszen azok a kedvezmények, amiket eddig csak az aktív hallgatók vehettek igénybe, azt mos t tízezrével tudják mások is igénybe venni. Itt tehát az a gazdasági konszolidáció, amelynek 2015ben egy fontos állomásához ért a magyar gazdaság, már lehetővé teszi ezt. Lehet azon vitatkozni, hogy lehetett volna egy vagy két évvel korábban, de ennek min denképpen vannak gazdasági kihatásai a költségvetésre nézve, amit érdemes itt elmondani. Gúr képviselőtársam statisztikai kérdésére válaszolva azt tudom megerősíteni, hogy fogunk még konzultálni, és valószínűleg módosító indítványok is lesznek a javaslatho z. A benyújtói vagy jogalkotói szándék természetesen az volt, hogy ez a munkáltatóknál jelentkezzen statisztikailag, ne legyen semmiféle duplikáció, és a fizetés is ott realizálódjon. A visszaélések tekintetében Farkas képviselő úrnak mondom, én országgyűl ési képviselőként tudom mondani, hogy ha bármilyen olyan javaslat van, ami javíthat az esetleges visszaélések jobb feltárásában, vagy a cégek jogkövető magatartásának a megkövetelésében, az erre vonatkozó javaslataikat szívesen várjuk, még ha ebbe a törvén yjavaslatba nem is nagyon illeszthetők be. Ebben partnerek tudunk lenni. Azt gondolom, egy olyan javaslatról van szó, amely a vita érdemi részét tekintve mindenki támogatását bírhatja. Nehéz megállnom, de mégiscsak politikai színekben is itt vagyunk a szak mai vitán túl. Gúr képviselőtársammal ezt a vitát minden bizottsági ülésen is lefolytatjuk. Én a számmisztikához olyan szempontból nem értek, hogy gazdasági emberként a kettő meg kettő az négy elve alapján állok. Egy biztos, hogy a magyar munkanélküliség 2 002ben, amikor önök a választás eredményeképpen átvették a kormányzást, valahol 67 százalék körül volt.
