Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 14. kedd (65. szám) - A diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásának elősegítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - SZATMÁRY KRISTÓF
2509 tavaszi fé lévben 24 ezren voltak passzív állományban, tehát az állapítható meg, hogy körülbelül ez a passzív állomány 9,910,3 százaléka közötti a teljes nappali jogviszonnyal, aktív jogviszonnyal rendelkezőknek. Ezen hallgatók természetesen a passzív állás alatt is megélhetésükről maguk kell hogy gondoskodjanak, tekintettel arra, hogy a passzív félév alatt nem részesülnek felsőoktatási intézmény által biztosított juttatásokban. A törvényjavaslat célja tehát az, hogy ezen passzív jogviszonnyal rendelkező tanulók és h allgatók is megkapják ugyanazokat a kedvezményeket az iskolaszövetkezeteken keresztül történő munkavégzés során, mint aktív jogviszonnyal rendelkező társaik. Ugyanakkor a törvényjavaslat igazodik a 2011. évi CLVI. törvény 462/B. §ában rögzített feltételek hez, amely arról szól, hogy az aktív jogviszonyhoz hasonlóan a passzív jogviszonnyal rendelkező tanulók és hallgatók is megkapják ugyanazokat a kedvezményeket az iskolaszövetkezeteken belül; itt azzal a megkötéssel, hogy a 25. életévüket még nem töltötték be. Azt gondolom, hogy ezen törvényjavaslat amellett, hogy valóban talán csak egy eddig fel nem tárt hiányosságra utal, a fiatalok munkához jutásán keresztül a fiatalkori munkanélküliség elkerülésének segítésében is nagyon komoly eredményeket hozhat. A tör vényjavaslat második fele egy tisztább, átláthatóbb helyzetet hoz a megváltozott munkaképességű munkavállalók érdekeinek figyelembevételével. Ez alapvetően nem a diákmunkára vonatkozik, hanem a munkaerőkölcsönzőkön keresztül foglalkoztatott munkavállalóka t érinti. A törvényjavaslat szeretne gátat szabni a rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatos foglalkoztatási visszaélésekkel kapcsolatban. A törvényjavaslat két törvényt módosít: az egyenlő bánásmódról szóló törvényt és a rehabilitációs törvényt. A magya rországi gyakorlatban a munkavállalók még mindig alacsony számban alkalmaznak sajnos - az Európai Unióhoz mérten - megváltozott munkaképességű munkavállalókat, különösen igaz ez egyébként a munkaerőkölcsönzés területén. Amíg a foglalkoztatottság az elmúlt években lendületesen bővült, a munkanélküliség csökkent, a hátrányos helyzetűek tekintetében továbbra is nagy kihívásokkal állunk szemben. Ezen kívánna érdemben segíteni a törvényjavaslat. A munkaerőkölcsönzés mint foglalkoztatási forma egyébként hasonló nagyságrendű, mint a diákmunka, körülbelül 130 ezer embernek biztosít munkalehetőséget. A célkitűzés az, hogy ennek keretében is biztosítva legyen a megváltozott munkaképességűek törvényben előírt foglalkoztatási aránya. Jelenleg ez az elv annyiban sérül, hogy a foglalkoztatási kötelezettség a kölcsönbe adó cégek számára van előírva, azonban a munkavállalók munkáját igénybe vevő - zárójelben: elsősorban nemzetközi - cégek mint kölcsönvevők törvényi kötelezettség hiányában eddig nem voltak érdekeltek abban, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók munkáját igénybe vegyék, számukra a munkavégzési lehetőséget biztosítsák, sőt sok esetben kifejezetten elutasították az ilyen személyek foglalkoztatását. Ezáltal a kölcsönző cég hiába rendelkezett egyébként ilye n munkavállalókkal, nem tudta az érintett dolgozói kört elhelyezni. Elhelyezés hiányában vagy befizette önmaga a rehabilitációs hozzájárulást, vagy sok esetben valós munkavégzéssel nem tudta őket foglalkoztatni. Ezt a kiskaput kívánjuk a benyújtott törvény javaslattal bezárni, amelynek eredményeképpen reményeink szerint több ezer fővel bővülhet a valós foglalkoztatottsága a megváltozott munkaképességűeknek. A javaslat kimondja, hogy a jövőben az egyenlő bánásmód követelményének a munkaerő kiválasztására vona tkozó része tekintetében a kölcsönvevő és a kölcsönbe adó egyetemlegesen felelős, így egyegy munkavállaló visszaküldése - idézőjelben - vagy fel nem vétele a szolgáltatást igénybe vevő felelősségévé is válik. Másrészt a javaslat eredményeképpen a rehabili tációs hozzájárulás fizetési kötelezettsége a tényleges munkáltatónál jelentkezik, aki a gyakorlatban is reményeink szerint a megváltozott munkaképességűeket a jövőben kénytelen lesz foglalkoztatni.
