Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 14. kedd (65. szám) - Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
2468 Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes energet ikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Németh Szilárd István és Mengyi Roland képviselő urak önálló indítványa T/4289. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Németh Szil árd István képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, képviselő úr! NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN ( Fidesz ), a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Felvetődhet a kérdés, hogy miért eg yéni képviselői indítványként van az asztalunkon az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely nyolc ilyen energetikai tárgyú törvényt, illetve hozzákapcsolódó jogszabályt módosít több ponton. Engedjék meg, hogy mielőtt i smertetném a törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontomat, elmondjam, hogy három nagy területet érint ez a törvényjavaslat. Az egyik az úgynevezett nem hagyományos vagy nem konvencionális gázkitermelés elősegítésére irányul. Hazánkban jelentős ilyen terüle t van, ahol ez a törvényjavaslat, ha a módosítás érvénybe lép, illetve a módosított törvény nagy segítséget nyújthat egyébként ahhoz, hogy ehhez az energiavagyonhoz vagy ehhez a földgázvagyonhoz hozzájuthassunk. A másik ilyen nagy csoport, ami a módosításo kat igényelte, fogyasztóvédelmi, fogyasztóbarát és a rezsicsökkentés fenntartásával kapcsolatos javaslatok. A harmadik, ami a sajtó érdeklődését leginkább felkeltette, ez pedig egy előzőekben meghatározott rendszer kiépítésének a visszavonására irányul. Má r most mondhatom, hogy ez a rendszer költséges, illetve nem is költséges, hanem gyakorlatilag nem arányosan költségráfordításos, illetve egyes vélemények szerint még nem környezetbarát módon lett volna üzemeltethető. Amit még szeretnék leszögezni, hogy az általam benyújtott törvényjavaslat nem kívánja Magyarország összes problémáját megoldani, sem az energetika területén, sem a bányászatban, semmilyen egyéb területen. Mindössze arról szól, ami ide le van írva. Ezt csak azért szeretném elmondani, hogy nem ér demes másfelé kalandozni, meg egyéb javaslatokat hozzáfűzni, hogy még mit kellene csinálni meg mit nem a kórházakban vagy itt, ott, amott, tehát kizárólag erre a területre vonatkozik a törvényjavaslatom. A harmadik pedig, hogy egyeztettem a törvényjavaslat ban foglaltakat az illetékes minisztériumokkal, a Miniszterelnökséggel, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a hosszú évtizedek óta üzemelő Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatallal - tehát nem egy újdonság ez a hivatal, mint ahogy az előbbiekben ezt hallottuk egyik képviselőtársunktól - és a piac azon szereplőivel, akit egyébként ez érint. Tehát egy teljes körű egyeztetésen van túl ez a törvényjavaslat. Mint emlí tettem, nyolc ilyen energetikai tárgyú törvényt javaslok módosítani. Az első rögtön a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII törvény. Ennek az az indoka, mint ahogy említettem, hogy Magyarország jelentős mértékben rendelkezik olyan szénhidrogénvagyonnal, amel y csak nem hagyományos bányászati technológiával termelhető ki. A jelenlegi szabályozási környezet inkább a hagyományos szénhidrogénelőfordulások kutatását és kitermelését célozza, így ezen belül is a bányajáradékelvonás mértéke nem ösztönzi a nem hagyom ányos technológiai módszerek alkalmazását. A nem hagyományos kitermelési technológiához kapcsolódó létesítési és üzemeltetési költségek sokkal magasabbak, mint a hagyományos technológiák esetében, sőt a beruházás teljes időtartama alatt magasak maradnak, e llentétben a hagyományos technológiával, ahol a kitermelési költségek túlnyomó része a beruházás elején jelentkezik.