Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 14. kedd (65. szám) - A banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2432 hagy 1000 milliárdos nagyságrendben indokolatlanul pénzt, azt a pénzt, ami a felvételkori árfolyam és a piaci árfo lyamú forintosítás között van, ezt a nagy tömeget hagyja ott. Erre azt mondta az államtitkár úr, hogy azért nem lehet ehhez hozzányúlni, mert akkor a devizahitelkárosultak jobban járnának, mint a forinthitelesek, s úgy mondják ezt - benne van a bizottsági jegyzőkönyvben , úgy mondják ezt, mint hogyha Magyarországon akár forint, akár devizahitelkárosult jól járt volna. A helyzet az, hogy nem. Ezt a családonként 3 millió forintot, amit a 2010 óta tartó tötymörgés miatt elvesztettek az érintettek, viszont valamilyen útonmódon vissza kellene szerezni a magyar családoknak, és hangsúlyoznom kell, azokat a technikai jellegű módosításokat, könnyítéseket, amelyek előttünk fekszenek, én egyébként támogatom és támogathatónak is tartom. (14.10) Tehát nem mondom azt , hogy ezzel a kozmetikai csomaggal probléma van, csak azt kérem, hogy az indoklás során ne hergeljék a közvéleményt. Hogy bennünket és a mögöttünk álló szavazókat hergelik, az egy dolog, de az érintetteket ne hergeljék azzal, hogy teljes körű rendezésről beszélnek! Önök is nagyon jól tudják, hogy ez nem az, ne kábítsuk egymást; őszinte szavak mentén egyébként ezt a helyzetet javító csomagot igenis meg lehet szavazni. És mi is jó szívvel meg tudjuk szavazni akkor, ha ennek az indoklása korrekt és igaz, és a kkor, ha esetleges jobbító és a helyzetet javítani kívánó javaslatainkat megértik, befogadják. Az például, hogy ellenőrzési eljárás hivatalból megindítható legyen, abszolút támogatható. Az MNB esetében már felmerülnek bizonyos kérdé sek, miszerint a fogyasztóvédelem nagy részét integrálták a nevezett szervezetbe, és azt látjuk, hogy itt valóban nincs egy olyan felügyelőbizottság, amelynek tagjait parlamenti szavazással megerősítve, ellenőrző szerepet gyakorolva odaültethettünk volna e zen szervezet mellé. Tehát itt azért elég komoly problémák és hiányosságok érzékelhetőek. És hát azt is látjuk, hogy - nem csak a Lombard Lízingre akarok kitérni, amit említett már itt egyik képviselőtársunk - bizony egy olyan gyakorlat érhető tetten Magya rországon, amelynek értelmében bizonyos cégek még mindig levelet küldenek az ügyfélnek, egyoldalúan módosítanak szerződéseket. És amikor elhangzott az indoklás során, ha jól emlékszem, fideszes képviselőtársunk szájából az, hogy megszűnt az a rendszer, hog y csak úgy egyoldalúan játszanak az emberek szerződéseivel, nagyon röviden le kell vezessük: ez nem igaz. Ez azért sem igaz, mert a helyzet az, hogy azokat a költségeket, amelyek százalékosan voltak meghatározva a forintosítás során, gyakorlatilag a kamatt al együtt kezelik 2015. február 1je óta. Ezért előállhatott az a faramuci helyzet, hogy bár az önök indoklásában és az önök korábbi törvényében benne van helyesen, hogy nem emelkedhet kamat, és alapkamatemelés nem fordulhat elő ilyen szerződéstípusoknál, mégiscsak történt olyan, hogy bár, még egyszer mondom, a bank nem emelhet kamatot, az egyik olvasó és az egyik levélküldő az elszámolási értesítőjében konkrétan kamatemeléssel szembesült. Hogy fordulhatott ez elő? Az érintett sajtóorgánum, amely egyébként nagyon széles körben megszellőztette ezt a felháborító esetet, az ügyleti kamat szintje tekintetében szintén azt tapasztalta, hogy az 5,35 százalékról 6,6 százalékra emelkedett. A forintosítás kamatszabályai szerint viszont ez nem lett volna lehetséges. A kkor ez mégis hogy fordult elő? Nagy szerencsénk ez esetben, hogy van világháló előttünk, hiszen itt megkérdezték a Magyar Nemzeti Bank illetékesét is, és el is mondták, hogy gyakorlat az, hogy figyelembe veszik az esetlegesen felszámított, kamatjellegű ke zelési költséget is. Tehát amikor arról beszélünk, hogy már nem tudnak egyoldalúan játszadozni szerződési feltételekkel, rá kell jöjjünk, hogy ez nem igaz. Még egyszer mondom, emiatt fordulhatott elő, hogy az ügyleti kamat szintje megnőtt az elszámolás sor án is. És a banknak annyi dolga volt csak, hogy ebben az egyetlen esetben, tehát nevezett esetben eltörölte az 1,9 százalékos kezelési költséget, viszont ezzel párhuzamosan egy kisebb ügyletikamatemelést hajtott végre. És mit csinált? Törölte a szerződés éből a kezelési költséget. Erre egyébként van jogi lehetősége, miután a szerződésmódosítás a fogyasztó számára nem kedvezőtlen.
