Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 14. kedd (65. szám) - A banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2424 Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslat elfogadásával támogassák a kormány által is képviselt, a devizahitelesek megsegítése érdekében tett és t ervezett intézkedéseket. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, amelyek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megado m a szót Witzmann Mihály képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A második O rbánkormány megalakulása, azaz 2010 óta a törvényhozói munka számos intézkedést tett a bajba jutott devizahitelesek megsegítése érdekében. Mielőtt rátérnék a szóban forgó törvényjavaslat főbb elemeinek ismertetésére, kérem, engedjék meg, hogy felidézzem a devizahitelesek érdekében eddig megtett kormányzati lépéseket. Mindenekelőtt ne feledjük el megemlíteni, hogy a devizahitelek elszabadulása a GyurcsányBajnaikormányok egyik legnagyobb bűne volt. A bankárkormányok alatt száznegyvenszeresére nőtt a magyar lakosság devizaadóssága, és mintegy félmillió magyar család otthonára került jelzálog. A bankárkormányok veszélybe sodorták több százezer magyar család otthonát, megélhetését, létbiztonságát. Ha rajtuk múlott volna, akkor most családok ezrei lennének föld önfutók, mert ők soha nem a magyar emberek érdekeit nézték, hanem a bankokét. Százezreket taszítottak devizaadósságba, és családok ezreit tették tönkre fizikailag, lelkileg és idegileg egyaránt. A FideszKDNPkormány öt esztendővel ezelőtti megalakulása ót a intézkedések sorát hozta a bajbajutottak érdekében. Az elmúlt években nyújtott kormányzati segítségekkel családok százezreit tudtuk megmenteni a legrosszabbtól, az otthonuk elvesztésétől, az otthonvédelmi akcióprogram keretében ugyanis eddig több mint 50 0 ezer család jutott valamilyen formában segítséghez. 170 ezren éltek a végtörlesztés lehetőségével, több mint 165 ezren jelentkeztek eddig az árfolyamgátba, közel 7500an ajánlották fel ingatlanjukat a Nemzeti Eszközkezelőnek, míg 150 ezernél is többen vo ltak azok a családok, akiknek érdemi védelmet nyújtott a kilakoltatási moratórium. 2013. november 5én kivételes sürgősséggel további döntések elfogadására került sor. Az akkori törvénymódosítás a folyósításkor 20 millió forint feletti összegű, illetve a 9 0 napot meghaladó késedelembe esett hitelszerződések esetében is megteremtette az árfolyamgátba való belépés lehetőségét. Fontos kiemelni azt is, hogy az Országgyűlés a kilakoltatási moratórium időszakát idén, azaz 2015. április 30ig hosszabbította meg. A törvénymódosítással közel 150 ezer háztartás számára nyílt meg annak a lehetősége, hogy kedvezőbb feltételekkel, akár a törlesztőrészletek 4045 százalékos mérséklődése mellett tudja az adósságát visszafizetni. A devizahitelesek megsegítését célzó első tö rvényjavaslatot a kormány 2014. június 27én nyújtotta be az Országgyűlésnek „a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről” címmel. Hadd emlékeztessem önöket, h ogy a tavaly júniusban elfogadott törvényjavaslat alapvetően három pilléren nyugodott. Az első az árfolyamrés kérdése volt, amellyel kapcsolatosan a Kúria egyértelműen rögzítette, hogy semmis az a kikötés, amely szerint a kölcsönt a felvételkor a deviza vé teli, visszafizetésekor eladási árfolyamán kell számolni. Ennek helyébe a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama lépett. A javaslat második pillére az egyoldalú szerződésmódosítások ügye volt. Ennek értelmében az addigi, a hitelesek számára meglehet ősen hátrányos gyakorlattal ellentétben a bankokra hárult az a bizonyítási teher, hogy igazolják, az általuk végrehajtott módosítások megfelelnek a tisztességesség elvének. Ez jelentette a jogalapját annak, hogy amennyiben a bank tisztességtelenül kötötte meg a szerződést az ügyféllel, úgy a jogosulatlanul szerzett hasznot vissza kell fizetnie az ügyfél számára. Az előterjesztés harmadik pillére a folyamatban lévő eljárások, árverések, perek és végrehajtási eljárások felfüggesztése volt. Ezt azzal