Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 14. kedd (65. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - KÓSA LAJOS (Fidesz):
2386 A Honvédelmi és rendészeti bizottság mint első helyen kijelölt bizottság t árgyalta a törvényjavaslatot, és az ülés során az ellenzék és a kormánypártok között igazán konstruktív vita alakult ki, ami több mint öt órán keresztül tartott. A bizottság a törvényjavaslatot megvizsgálva megállapította, hogy az megfelel a határozati ház szabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. A bizottság a képviselői módosító javaslatokat nem támogatta, de saját módosítási szándékot fogalmazott meg, ezért a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot nyújtott be, amely az ellenz éki módosító javaslatot is magában foglalja. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2015. április 8án lezárta. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, támogassák a T/4030. számú törvényjavaslatot, amely rendezi a magyar katonák helyzetét, új életpályák at vázol fel, és jelentős bérfejlesztést eredményez az állomány tagjai számára. Tisztelettel köszönöm, hogy meghallgattak, és még egyszer kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Firtl Mátyás kép viselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Kósa Lajos bizottsági elnök úrnak, a Fidesz képviselőjének. KÓSA LAJOS ( Fidesz ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A honvédek jogállásáról szóló törvény jó néhány elemében kétharmados törvény, és egy olyan kérdést hivatott rendezni, amely igen régóta fe szíti a honvédséget és a kormány illetékes miniszterét. Nevezetesen, egy olyan katonai életpályamodellt fogalmaz meg, fektet le hosszú kifutással, olyan perspektívával, ami lehetővé teszi, hogy aki fiatalon, 181920 évesen szerződéses katonaként belép a h adseregbe, az élete végéig láthatja előre annak a kifutását, az előmeneteli lehetőségeit, ami régóta hiányzik a honvédség és ennek a profi hadseregnek a konstrukciójából, és azt hiszem, most, hogy a gazdaság jobban teljesít és a költségvetésben megvannak r á a lehetőségek, ezt a törvényt feltétlenül szükséges volt a tárcának megfogalmazni és behozni. Nagyon örülök annak, hogy erre most a ciklus elején sor kerülhet. Ez egy olyan törvény és olyan dologgal foglalkozik, ami semmiképpen sem pártpolitikai metszetű , ezért is választottunk olyan eljárási és tárgyalási módot, ahol megpróbáltuk az összes szóba jöhető módosító javaslatot - amely nem koncepcionálisan tér el a törvény, a Hjt. alapelképzelésétől - beépíteni, hogy ezzel is világossá tegyük, bár ez az eljárá s rendkívül fárasztó, mert az ötpárti egyeztetés majdnem annyi ideig tartott utána, mint a bizottsági tárgyalás is, hogy a végén az a kompromisszumos javaslat születhessen meg, amit a TAB egyhangúlag fogadott el. Hozzáteszem - még egyszer hangsúlyozom , a kompromisszumokból azok az elemek hiányoznak, amelyek koncepcionálisan térnek el a katonai életpályamodellt lefektető Hjt. alapelképzeléseitől. Ilyen például nyilvánvalóan a szolgálati nyugdíj dolga, amiben - ezt egyébként nagyon sokszor megvitattuk, és m indig elő is kerül - nem tudtunk kompromisszumot kötni, mert szerintünk a nyugdíjrendszer úgy jó, ahogy azt az idevonatkozó törvények megkonstruálták, és a szolgálati nyugdíjban ettől nem kell eltérni. Hasonló koncepcionális különbség a rendvédelmi szervez eteknél, a honvédségnél és általában a rendkívül hierarchizáltan működő szervezeteknél a munkavállalói érdekképviseletre vonatkozó elképzelés. A jelenlegi rendszer az Alaptörvénynek megfelelően természetesen lehetővé teszi, hogy működjenek szakszervezetek és munkavállalói érdekképviseletek az ilyen szervezeteknél, de a korábbihoz képest kétségtelenül jóval szabályozottabb keretek között. Úgy gondoljuk, hogy ez abszolút kielégíti a vonatkozó jogszabályokat, és lehetővé teszi a dolgozók érdekvédelmét, de
