Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 13. hétfő (64. szám) - A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. VAS IMRE, a Törvényalkotási bizottság előadója: - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2297 igazgatósági elnöke is, ami teljesen elfogadhatatlan irány, ráadásul szembemegy azzal, amit korábban a Fidesz képviselt. Ennek örömére egyébként egy mintegy egyórá s vita végén - még egyszer mondom, ez becsületükre váljék - a bizottság 32 igennel és 1 tartózkodás mellett a BMmel szemben ezt a javaslatot leverte. De miért érdekes még inkább ez a javaslat? Azért igazán érdekes ez a javaslat, mert szerdán 11 órakor nyú jtottam be azt az interpellációt, amire államtitkár úr ma meglehetősen nevetséges választ adott, amiből világosan kiderül, hogy konkrétan ezt a ma is létező összeférhetetlenségi szabályt évek óta megsérti a Belügyminisztérium alá tartozó katasztrófavédelem teljes felső vezérkara, a most távozó Bakondi Györggyel és a kiszemelt utódjával együtt, úgy, ahogy van. Közel négy éve rendészeti vezetőként cég igazgatósági elnöki, igazgatósági tagsági és felügyelőbizottsági pozícióját töltik be, és a tiszteletdíjat is több mint négy éve felvéve, ami ugyan nem túl számos, de elvi szinten akkor is érdekes kérdés, hogy ebben az ügyben tiszteletdíjat is felvéve. Én ezt az interpellációt szerdán 11 órakor nyújtottam be, és láss csodát, csütörtök reggel mintegy önvallomáskén t megjelenik a Belügyminisztérium módosító javaslata, hogy akkor ez a jövőben legyen törvényes, ezzel mintegy ráerősítve arra, hogy ez az elmúlt években törvénytelen volt, és ma is az. A Honvédelmi és rendészeti bizottságban hosszú vita volt az összeférhet etlenségről, és maga Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke is határozottan amellett állt ki, hogy semmiféle lazítás nem képzelhető el, sőt az ő megítélése szerint talán további szigorítás is indokolt lenne, és talán nemcsak a rendészeti és főleg rendőrsé gi és nyomozó hatóságok vezetői állományát kéne kizárni ebből, ahogy a jelenlegi törvény van, hanem akár szélesebb rétegben is, hiszen egy nyomozó is kerülhet olyan helyzetbe, hogy egy olyan cég ellen kell nyomoznia, amelynek ő esetleg konkrétan vezető tis ztségviselője, igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagja. A végeredmény az lett, hogy a Honvédelmi bizottság többséggel úgy döntött, hogy a jelenlegi, egyébként ilyen szempontból szigorú szabályok maradjanak fent. A többi javaslat, amit a BM küldött, val óban technikai javaslat volt. Ami pedig a törvény érdemét illeti: a 30 százalékos béremelés már nagyon kijár az állománynak, ezért ezt nyilvánvalóan támogatjuk, és ez a szavazatunkban is meg fog látszani. Azt is el kell mondani, hogy a BM - a jelenlegi kor mányhoz képest tisztességes eljárásban - kétkörös ötpárti egyeztetésen és gyakorlatilag a Honvédelmi bizottság keretében egy hat és félórás, szakmainak nevezhető részletes vitában tárgyalta végig ezt a törvényjavaslatot. Az MSZP mintegy 28 módosító javasla tából a BM körülbelül egy tucatot vagy szövegszerűen, vagy átírva, de tartalmában elfogadott. Viszont minimum négy olyan elvi kérdés fennmaradt, ami miatt azt mondjuk, hogy a béremelés miatt ugyan megszavazzuk a törvényt, de ez nem a mi szolgálati törvényü nk, mi nem ilyet csinálnánk, és ezekhez a részekhez nem is tudjuk adni a nevünket. Az egyik az, hogy a szakszervezeti jogosítványokat továbbra is kiirtják a rendvédelem területéről, gyakorlatilag minden, anyagi és erőforrás oldalról ellehetetlenítik a szak szervezeteket. A másik az, hogy a szolgálati nyugdíj rendszere továbbra sem jelenik meg a szolgálati törvényben. Mi ezt teljesen elhibázottnak és károsnak tartjuk. A harmadik az, hogy 2012. január 1je óta, amióta megszüntették a szolgálati nyugdíj rendsze rét, azok az emberek, akik egészségügyi, fizikai vagy pszichikai okok miatt kell hogy leszereljenek - akár ha több évtizedet vagy harminc évet is leszolgáltak , gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra az utcára kerülnek, ma semmilyen ellátórendszer nem vonatkozik rájuk, aminek szintén a szolgálati nyugdíjrendszer egyik pillanatról a másik való megszüntetése az oka. (19.30) Erre tettünk javaslatot, hogy átmeneti időszakra addig is legyen gondoskodás ezekről az emberekről, amíg a kormány által, egyébként s aját maguk által bejelentett módon az új biztosítási
