Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 13. hétfő (64. szám) - A Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN (MSZP):
2288 károsult személyekkel kapcsolatban. Azt gondolom, hogy ezt képviselőtársam sem vitatja. Tehát ha igazán igazságos és méltányos lenn e ez a jogszabályalkotási folyamat, amelyet ugyancsak Tuzson képviselőtársam idézett föl, akkor azt gondolom, hogy nem lesz elkerülhető majd azzal szembenézni, amikor a BudaCashnél és a Hungáriánál lefolytatódik a felszámolási eljárás, és ott ügyfelek, ká rosultak azzal szembesülnek majd, hogy befektetéseket buktak el 6 millió forint érték fölött, hogy ennek a rendezése majd még a parlamentre vár, hiszen igazságtalan lenne, hogy az egyik brókercégben károsultak 30 millió forintig kapnak kártérítést, míg a m ásikban pedig, mondjuk, 6 millió forint értékben. Tuzson képviselőtársam is felvetette, hogy igen, harmadik személy által kibocsátott pénzügyi eszközökről lehet szó vagy van szó az egyébnél, a BudaCashnél és a Hungáriánál, míg a Quaestornál saját cég álta l kibocsátott pénzügyi eszközről. Én nem tudom, hogy e között miért olyan nagy a különbség, mert ha egyik helyen sem létezik maga ez a pénzügyi eszköz, akkor azt gondolom, hogy nem lehet különbséget tenni brókercég által megkárosított és más cég által megk árosított személyek között. Tehát igenis ezzel foglalkozni kell majd. A törvényjavaslat ezenkívül tartalmaz még több olyan rendelkezést, amelyről nem esett szó itt a felvezetőben és bevezetőben. Maga a törvényjavaslat egyik utolsó rendelkezése azt szabályo zza, hogy a pénzügyi szolgáltatók ezt az összeget, amivel ezt az alapot majd feltöltik, csak megelőlegezik az alapnak visszafizetési kötelezettséggel. Tehát amikor önök azt kommunikálják és azt mondják, hogy nem közpénzből és nem az adófizetők pénzéből old ják meg a kártalanítást, ez ebből a szempontból nem igaz, mert ugyancsak a törvényjavaslat azt fogalmazza meg, hogy amikor megtörténik a felszámolási eljárás, és abban marad vagyon, illetve a büntetőeljárás végén a vagyonelkobzásból lesz különböző vagyon, illetve pénz, ez visszakerül ebbe az alapba, és az ebbe befizető pénzügyi szervezetek ebből visszakapják az előlegeiket. Viszont ha nem lesz elegendő ez az összeg arra, hogy a pénzügyi szolgáltatók ezt visszakapják, akkor ezt majd egy külön törvény alapján az adójukból leírhatják. Tehát ha ez megtörténik, akkor ez az adóbevétel, ami a pénzügyi szervezeteket most terheli, nem folyik be a költségvetésbe, tehát nyilván keresni kell majd olyan forrást, amiből a költségvetés helytáll majd ezekért az összegekért, illetve a kiadásokra nem lesz elegendő bevétel, majd máshonnan fogják ezt megtenni. Tehát végső soron közpénzből történik meg a pénzügyi szervezeteknek, bankoknak a visszafizetés. Ezért hangsúlyoztuk azt folyamatosan az elmúlt napokban, hetekben, hogy meg kerülhetetlen a pénzügyi felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank felelőssége az elmúlt időszakban, hiszen mint pénzügyi felügyeleti szerv neki észre kellett volna venni, reagálni kellett volna és megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy be se következzen ez a k árokozás, ami megtörtént, hiszen a pénzügyi szervezeteknek napi jelentési kötelezettsége van a Magyar Nemzeti Bank felé. Ezenkívül a Magyar Nemzeti Bank tavalyelőtt egy teljes körű vizsgálatot tartott a Quaestornál, illetve a Quaestorbank megalapításáról pedig idén februárban hozta meg a döntést, tehát már akkor is kint voltak a Nemzeti Bank felügyelői, és nem vették észre ezt a brutális visszaélést. Azt gondolom, hogy a felelősségük megkerülhetetlen. Ezért javasoltuk azt, hogy ha a Magyar Nemzeti Banknak van pénze arra, hogy különböző saját alapítású alapítványait, Matolcsy György által vezetett alapítványait több tíz milliárd forintból támogassa, és van arra pénzügyi eszköze, hogy luxusingatlanokat vásároljon, akkor ezeket az összegeket ne erre fordítsa, ne Matolcsyféle oktatási program finanszírozására, hanem például a brókerbotrányban károsultak kártalanítására. Ebben is vita alakult ki a Törvényalkotási bizottságban. Az a vád ért minket, hogy a Magyar Nemzeti Bank pénze is közpénz. Szeretném jelezni ön öknek, hogy Varga Mihálytól és Matolcsy Györgytől írásban megkérdeztem, hogy ez a pénzösszeg közpénznek minősüle vagy sem. Ők azt válaszolták, hogy nem, nem minősül közpénznek a Magyar Nemzeti Bank rendelkezésére álló több mint 200 milliárd forint. Tehát nem közpénzből meg lehetne oldani azt, hogy a károsultak kárát
