Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 13. hétfő (64. szám) - Önálló indítványok tárgysorozatbavételi kérelmének tárgyalása - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
2267 beszélünk mi is: hogy mérjünk azonos módon. Egyébként Bárándy képviselő úr is beszélt erről az Igazságügyi bizottság ülésén, hogy most a Jobbik miért pont ezt a két ügyet, a Cozma- vagy a Szögigyilkosságot emelte ki. Két dolog miatt: egyrészt - és akkor szeretném, ha helyén kezelnék, amit mondok , mert jellemző Magyarországon a közbeszédre meg a médiára az, hogy bűncselekmények kapcsán csak az á ldozatoknak van színe, az elkövetőknek nincsen, másrészről meg ezek az ügyek azok, amiket a közvélemény sok esetben igenis összekapcsol, és jogosnak tűnik az a felháborodás, amikor arról értesülhetünk a sajtóból, hogy vannak bizonyos, egyébként eléggé el n em ítélhető bűnesetek, ezt szeretném hangsúlyozni, amelyek kapcsán az állam azonnal beavatkozik, segítséget, segélyt nyújt, mint volt ez például a romagyilkosságok kapcsán - még egyszer mondom: nem ennek a jogosságát kívánom kétségbe vonni , és ezzel szem ben állnak egyébként cigányok által elkövetett bűnesetek, ahol viszont soksok év eltelt már úgy, hogy az áldozatok vagy azoknak a hozzátartozója bármilyen kártérítésben részesült volna, és a közvélemény ezeket az eseteket igenis összekapcsolja. Nagyon sok mindenről lehetne még beszélni, ebben igaza van képviselőtársaimnak; mi azért beszélünk ezekről az ügyekről, mert ezek elég jellemzőek, jellegzetesek, nagy port vertek fel, és a közérdeklődésre igenis számot tartanak. (17.10) Abban is igaza van Schiffer képviselő úrnak, amit az előbb mondott, hogy nem kell csak gyilkossági ügyekről beszélni. Vannak gazdasági bűncselekmények, és számos más olyan terület, amit most ide lehetne hozni, erre most keretünk sincs vagy időnk sincs, hog y erről beszéljünk, ez is igaz. Itt azokat az alapvetéseket szeretnénk leszögezni, amiket megtettünk, és amit Staudt képviselőtársam is elmondott, és nem csorbítva adott esetben az elkövetőknek azt a meglévő jogát, hogy kérvénnyel forduljanak, de mondjuk, ezt a jogot lehetne biztosítani adott esetben a sértettek számára is. És igen, a sértettek érdekét, ha egy mód van rá (Az elnök csenget.) , akkor helyezzük az államérdek elé, vagy az állam vonuljon vissza, és biztosítson arra lehetőséget, hogy a sértettek é rdeke elsődlegesen érvényesülhessen. Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a további frakciók, illetve független képviselők részéről vane szándék a felszólalásra. (Szávay István: A Fidesznek ninc s véleménye?) Mivel frakciónként egy felszólalásra van lehetőség, így Teleki képviselő úrnak most nem tudok szót adni; viszont megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, aki az előterjesztő képviseletében kíván szólni. Parancsoljon, képviselő úr! Kettő p erc. DR. STAUDT GÁBOR ( Jobbik ): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt hiszem, hogy szégyen, hogy a FideszKDNP nem szólt hozzá. Egy olyan ügyről beszélünk, olyan ügyekről és olyan törvénymódosításról, ami érdekli az embereket, és ami egy igazságos helyzetet terem tene. Nem arról van szó, hogy minden esetben megcserélődne a sorrendje a kielégítésnek, és minden esetben a sértett az államot megelőzné. Az igazságügyi miniszterhez telepítenénk a jogot, hogy erről döntsön. Egyébként korábban Trócsányi igazságügyi miniszt erhez írásbeli kérdéssel is fordultunk, amelyben az a válasz is szerepelt, felolvasnám, hogy „a bűnügyi költség behajthatatlansága esetén a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok működése akár el is lehetetlenülhet”. Tehát úgy lehetetlenülhet el, hogy egye s esetekben a miniszter jóváhagyásával a sértetteket előreengedik. Ha ettől az állam fizetésképtelenné válik, vagy a bíróságokat nem tudja fizetni, meg az ügyészséget, akkor… El se tudom képzelni, akkor nagyon rossz irányba tartunk, tehát nyilvánvalóan nem erről van szó. Azt gondoljuk, hogy először az állam és utána a sértett, vagy legalább erre legyen lehetőség, mert egyébként Trócsányi miniszter úr válaszából az is kiderül, hogy nem tud ő sem mint miniszter mit csinálni. Van egy adott helyzet, a törvény n em ad számára sem lehetőséget, hogy eltérjen a végrehajtási törvényben és a büntetőeljárási törvényben leírt szabályoktól. Ezt szeretnénk a mindenkori igazságügyi miniszternek megadni. Tehát ha tetszik, akkor az önök igazságügyi minisztere kapná meg jelenl eg azt a döntési jogot, hogy erről döntsön.
