Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 13. hétfő (64. szám) - Ikotity István (LMP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Mikor lesz XXI. századi a magyar nyelvoktatás?” címmel - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2242 Megadom a szót ismét Rétvári Bence államtitkár úrnak. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban lényeges kérdés a köznevelésben az idegen nyelvnek az oktatása. Nem cs ak Magyarországon, azt hiszem, minden középeurópai országban ugyanezek a kérdések rendre felmerülnek, hiszen bár Magyarországon 25 éve már szabadon lehet oktatni és nyelveket is tanulni, ettől függetlenül ez még majd’ minden középeurópai országban folyamat os feladatokat jelent. (15.40) Alapvetően ki is jelenthető, hogy a magyar köznevelési rendszer kiemelt helyen kezeli az idegen nyelvek oktatását. A Nemzeti alaptanterv és kerettanterv megfogalmazza az optimális, korosztályhoz é s tanult nyelv óraszámához kapcsolódó követelményeket. Ezen túlmenően hangsúlyozandó, hogy a nyelvi érettségi az öt kötelező érettségi tárgy egyike, amelyet a tanulóknak lehetőségük van akár középszinten, akár emelt szinten letenni. Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi B2 nyelvvizsgával egyenértékű, a 60 százalék fölötti eredmény esetén csak természetesen. A Nemzeti alaptanterv az idegen nyelvi tudás minimumszintjét a középfokú oktatás befejezésére a közös európai referenciakeret B1 szintjéhez igazította . 2015. március 6án megjelent az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló kormányrendelet módosítása, amely már tartalmazza az idegen nyelvi szint B1re emelését. Az idegennyelvoktatás Magyarországon kiemelt helyét bizonyítja többek között az is, hogy nemzetközi összehasonlításban hazánk a köznevelési rendszerben sok időt fordít erre az oktatásra. Ebből látható, hogy nem az óraszámok növelésével, hanem a minőség javításával kell hogy föllépjünk a nyelvtudás javítása érdekében, hiszen a többi országhoz képest Magyarországon óraszámot tekintve nagyobb mértékben tanulnak nyelvet a diákok. Ennek egyik fontos eszköze a XXI. századi technológia, azaz az informatikai és kommunikációs technológiai eszközök nagyobb mértékű használata a nyelvórákon. A különböző számítógépes programok és a digitális tábla megfelelő, célzott használata nemcsak a nyelvoktatás hatékonyságát segíti elő, hanem a diákok motiválásának, érdeklődésük felkeltésének is fontos modern, XXI. századi eszköze, ahogy a képviselő úr a kér désében megfogalmazta. A nyelvtanulás esetében kiemelkedő szerepe van a motiváció, valamint a támogató környezet megteremtésének és azok fenntartásának. Éppen ezért minden korosztályt a korosztálynak megfelelő módszerrel kell megfogni és megszerettetni vel ük a nyelvet. Ebben szakértők, valamint továbbképzések is segítik a nyelvtanárok munkáját. Nem hagytuk tehát magukra a tanárokat, hanem igyekszünk képzésekkel segíteni őket. A pedagógusok módszertani önállósága teljes mértékben biztosított, a szaktanácsadó k ugyanakkor komoly szakmai támogatást nyújthatnak a pedagógusok számára. A nyelvtanárképzésben már alapanyag a kommunikatív nyelvtanítás módszertana, vagyis hogy minél többet beszéltessék életszerű helyzetben a nyelvtanulókat, ne csak elmondják nekik a ta nanyagot vagy a nyelvtant vagy a szókészletet. A másik, már említett fontos feladat az iskolákban a nyelvtanulást támogató környezet megteremtése, hogy a diákok a tanóra keretein kívül is találkozzanak az idegen nyelvvel, aká r nyelvi versenyek keretében, színjátszó szakkörökben, csereprogramok vagy nyári táborok révén akár idegen nyelvi környezetben, amelyek alkalmával a diákok szabadabban, életszerűbb szituációkban fejleszthetik a nyelvtudásukat, és nyilván külföldi diákok kö zött akár növelhetik a motivációjukat is. Ennek elősegítésére az elmúlt években uniós pályázati források is rendelkezésre álltak, de sok múlik nyilván a pedagógusok hozzáállásán is. Fontos hangsúlyozni, hogy világosan meghatározott céljaink vannak a középf okú oktatás befejezésekor az elvárt nyelvi tudásszintről. Az érettségi előtt legalább B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a cél, és ez tükrözi a legtöbb középiskola lehetőségeit. Ez a minimumkövetelmény, de a