Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 18. szerda (46. szám) - A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
224 De mielőtt rátérnék a törvényjavaslat konkrét rendelkezéseinek véleménye zésére: érdeklődéssel hallgattam államtitkár úr és képviselőtársam felszólalását, hogy mégis hogyan tudják elmagyarázni az elmagyarázhatatlant; hogyan tudják előadni azt a rendelkezéssorozatot, ami teljes mértékben elbizonytalanítja a magyar embereket ezze l a beruházással kapcsolatban, és ahogy említettem az előbb, a korrupció melegágyává teszik a paksi bővítést. Önök a beruházás létjogosultságáról beszéltek, leginkább képviselőtársam, holott ez a törvényjavaslat nem erről szól, erről már a parlament vitatk ozott, a pártok kifejtették az álláspontjukat, véleményüket. Tehát az az energetikai és gazdasági elemzés, amit itt hallhattunk, azt gondolom, távol áll ettől a törvényjavaslattól; nem véletlen, hogy 11 perc után tért rá a törvényjavaslatra képviselőtársam . Önök elterelik a figyelmet ezekkel a felszólalásokkal, ugyanis ez a törvényjavaslat sok részben arról szól, amit önök mondtak, de nagyobb részben pedig felháborító és elfogadhatatlan rendelkezéseket tartalmaz. Kíváncsian vártam államtitkár úr felszólalás át, hogy mit mond, hogyan magyarázza majd ezt a törvényjavaslatot, hiszen a saját szavaival is ellentmond, hiszen korábban egészen más álláspontot képviselt. És arra is kíváncsi voltam, hátha újra elszólja magát a magyar energetika ügyében, és megtudhatunk olyan információkat, amit egy ilyen helyzetben két napja tőle megtudtunk, hátha végre a titkokból is megismerhet valamit a magyar parlament és a magyar emberek. Képviselőtársam pedig, amit elmondott és levezetett, az tanulságos, és leginkább önök számára tanulságos, ahogy elmondta, hogy hogyan alakult a magyar közvélemény az elmúlt években, a közvélemény megítélése ezzel a beruházással kapcsolatban. Ha jól rögzítettem itt a számokat: 2010ben 78, 2011ben 73 százalék volt, aki támogatta a paksi bővítést, m ajd utána mondott egy olyan számot, hogy 2014. év elején reprezentatív felmérés azt mutatta, hogy 52 százalék. Ugye, azért itt most már több mint 2025 százalékos támogatottsági csökkenésről beszélhetünk. És a napokban jelent meg a Mediánnak egy felmérése, a Green Peace megrendelésére készítette, ami azt mutatta, hogy a magyarok többsége a megújuló energiát támogatja. És akkor valahol válasz is lehet arra, amit ön felvetett, hogy korábban ki milyen álláspontot képviselt ebben: ennek az ügynek a társadalmi t ámogatottsága elfogyott, képviselőtársam, nincs meg. A másik, hogy ennek mi az oka. Természetesen nagyon sok szakmai vita, szakmai konferencia foglalkozik azzal, hogy milyennek kellene lennie 2030 végére a magyar energiaellátásnak. Az Energiaklub, a Green Peace, a kormányzat, különböző szakmai szervezetek és pártok is ezzel kapcsolatban kifejtik az álláspontjukat. A legnagyobb probléma az, hogy ez a politikai rendszeren kívül történik. Önök sokszor hivatkoznak egy 2009es országgyűlési határozatra, amelyet konszenzussal fogadott el a parlament, viszont ez a határozat azt javasolta, hogy a Paksi Atomerőmű bővítése előtt, annak a döntésnek a meghozatala előtt széles körű szakmai és társadalmi egyeztetésre van szükség. És itt térnék rá, hogy vajon miért fogy el a társadalmi támogatottság a projekt mögött. Azért, mert önök mindent titkosítanak. Titkosították a megvalósítási megállapodásokat, Orbán Viktor titokban kötötte meg Moszkvában az OrbánPutyinpaktumot, majd később bizonyos részleteket nyilvánosságra hozt ak, bizonyos részleteket pedig nem, például azokat a megvalósíthatósági tanulmányokat, amelyek ezt a megállapodást megalapozták, önök azt mondták, hogy ez létezik. Senki nem látta őket, sőt egy bírósági ítélet is azt rögzítette, hogy ezek a tanulmányok nem léteznek. Ha pedig léteznek, akkor önök ezt titkolják. Ez az oka annak, hogy elfogyott a társadalmi támogatottsága a projektnek. És akkor valóban rátérve a törvényjavaslatra. Önök elmondták, hogy két részből áll, viszont csak az egyik részt ismertették na gyobb terjedelemben, mert azt a részét, amely arról szól, hogy Magyarország nemzetbiztonsági érdekeire hivatkozva megtagadható minden fővállalkozóhoz, alvállalkozóhoz, megrendelőhöz kötődő szerződésben szereplő adat, illetve megvalósíthatósági megállapodás okra vonatkozó szerződésben szereplő valamennyi adat kiadása; csak a bíróságok, hatóságok és az arra feljogosított szervek kérhetnek ki majd adatokat; a döntést megalapozó adatokat 15 évre titkosítják. Erről is szól ez a javaslat, ugye, erről nem nagyon ha llottunk az államtitkári ismertetőben és a vezérszónoki felszólalásban.
