Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 18. szerda (46. szám) - A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
221 Klímavéd elmi szempontból is nélkülözhetetlen, hiszen működése nem jár széndioxidkibocsátással, nem beszélve arról, hogy más szempontból is kevesebb a fajlagos környezetkárosító hatása a létesítmény előállításának, mint összehasonlításul más területeken. Bizonyos számítások szerint a paksi blokkok évente kétmillió ember oxigénszükségletét, vagyis a magyar erdők éves oxigéntermelését takarítják meg azáltal, hogy nem bocsátanak ki az üvegházhatás elmélyítését okozó gázokat. A Paksi Atomerőmű társadalmi elfogadottság a hosszú évek óta stabil, a lakosság mintegy háromnegyede, 2010ben 78 százaléka, 2011ben 73 százaléka egyetértett azzal, hogy Magyarországon atomerőmű működik. (14.30) A Nézőpont Intézet 2014. év eleji, reprezentatív közvéleménykutatása szerint a megkérd ezettek 52 százaléka tartja szükségesnek a kapacitásfenntartási beruházást, 25 százalékuk ellenzi azt, és 23 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni. Ez a támogatás talán annak is köszönhető, hogy az emberek tudják: az erőmű 2013ban a hazai bruttó e nergiafogyasztás - mint már említettem - 36,4 százalékát fedezte, messze kiemelkedve a többi forrás közül, ideértve a villamosenergiaimportot is. A hazai villamosenergiatermelésben Paks szerepe még hangsúlyosabb: a Magyarországon előállított villamos ener gia több mint fele - pontosan 50,7 százaléka - nukleáris energiából származik. Mindez bizonyítja ezen energiaforrás hazai jelentőségét, azonban szembesülnünk kell azzal, hogy az atomerőmű jelenlegi összes blokkja üzemeltetésének lehetősége 2032 és 2037 kör ül megszűnik. Ennek következményeként - ahogy hétfőn Lázár miniszter úr is elmondta - a hazánkban megtermelt 90 ezer megawatt villamosenergiakapacitásból több mint 6 ezret elveszítünk 20322030 körüli időpontra, mivel elavulnak az azt megtermelő technológ iák, erőművek. Így közel 7 ezer megawattos kapacitást kell előállítani, de még így is csak az ország szükségleteinek egy részét állítjuk elő ezzel, s várhatóan akkor a megvalósult atomerőművi kapacitással is csak az ország szükségletének körülbelül 30 száz alékát állítjuk elő. Ezzel párhuzamosan természetesen folyamatosan nő a magyar villamosenergiafogyasztás. Egyértelmű tehát, hogy gondoskodni kell a kieső termelés pótlásáról és a növekvő igények kielégítéséről. E szempontból két tényezőt szükséges megvizsg álni: a villamosenergiaimportot, valamint a hazai jövőbeli erőművi kapacitásokat. Figyelembe kell vennünk, hogy hazánk villamosenergiaimportja 1995 óta folyamatosan növekszik. 2013ban az import aránya a teljes fogyasztásban elérte a 28,19 százalékot, va gyis a teljes villamosenergiaigény közel harmadát. Ez az importarány a háromszorosa az öt évvel korábbinak. Az import alakulása mellett szükséges figyelembe venni a magyar villamosenergiarendszer jövőbeli kínálati elemzését is. A Mavir elemzése kimutat ta, hogy a villamosenergiaigény növekedésével szemben 2030ra csak a jelenlegi erőművi kapacitások mintegy fele marad meg. Ebbe az értékbe még beleszámít az atomerőmű 2037ben megszűnő 2 ezer megawattos kapacitása is, így ezek pótlására a következő 20 év ben mintegy 6300 megawattnyi új kapacitás rendszerbe állítása válik szükségessé. Nyilvánvaló, hogy a kieső kapacitásokat a Paksi Atomerőmű két új blokkja önmagában nem tudja pótolni. Ebből egyenesen következik, hogy más termelő egységekre is szükség van, m int azt már említettem. 2032től fokozatosan, 2037ig bezárólag le kell állítani a Paksi Atomerőmű lejáró üzemidejű blokkjait, ezek kilépnek a villamosenergiatermelésből, aminek okán energiahiány léphet fel Magyarországon, ha addig nem történnek intézked ések és azok eredményeképpen például ez a beruházás. A kapacitás pótlásának alternatív módja lehetne a már így is magas import növelése. Ez azonban közép- és hosszú távon rendszerszintű problémákhoz és az ország szuverenitásának csökkenéséhez vezethet. Ezé rt tűztük ki célul magunk elé, hogy az import növelése helyett új, hazai beruházásokat valósítsunk meg, és ezt szolgálja a Paks II.beruházás is.
