Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 18. szerda (46. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - DR. SZÉL BERNADETT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
211 közhat almat gyakorló közszereplő többet tűrjön, addig a kritikák jogosak, aki tehát közhatalomban jár el, azt a személyt álláspontunk szerint jogunkban áll minden lehetséges körülmények között beazonosítani. Az intézkedő rendőrök kapcsán merült fel ez a példa. T eljesen nonszensz és életszerűtlen az, hogy ha, mondjuk, eljárás van, tehát valakit éppen megszondáztatnak, amikor közlekedik az autójával, akkor a rendőrnek be kell mutatkoznia, meg kell mondania a pontos jelzését, és a napszaknak megfelelően kell köszönn ie. Teljesen életszerűtlen, hogy ha ezt mind meg kell csinálnia, akkor az arca úgymond miért nem látszódhat bármilyen felvételen, főleg azért, mert itt egy közhatalmat gyakorló személyről van szó, aki a közhatalom nevében jár el. Ráadásul, ha Európában egy kicsit körbenézünk, akkor látjuk, hogy például Németországban felvételhez nem szükséges az érintett engedélye, ha közszereplőről van szó. Olaszországban sem szükséges az ábrázolt személy beleegyezése, ha a képmásának felhasználását közszereplői minősége, állami tisztségviselői mivolta vagy az igazságszolgáltatás működése igazolja. Lengyelországban sem szükséges. Tehát a példákat még hosszasan sorolhatnám, viszont nézzük meg azt, hogy a magyar jog ezzel kapcsolatban hogyan rendelkezik. És itt van véleményem szerint egy nagyon fontos pontja ennek az egész szabályozásnak, méghozzá az, hogy Magyarországon a közszereplés úgymond kategorizálása nem megfelelően cizellált. Ezzel kapcsolatban egyébként a Lehet Más a Politika már a Ptk. vitájában beadott módosítókat, ami a közszereplők részletesebb szabályozását tartalmazza. Azt gondolom, hogy amíg ezt a helyzetet nem tisztázzuk, addig nagyon komoly bizonytalanságok és jogsérelmek állhatnak elő, ha ezen az úton megy tovább a tisztelt minisztérium. Az új Ptk. kimondja, hogy a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja. Ugyanez a Ptk. néhány szakasszal lejjebb azt is kimondja, h ogy nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szerepléssel készült felvétel esetén. Sajnálatos azonban, és itt jönnek a problémák, hogy a közszereplő fogalom mint olyan nincs definiálva, illetve cizellálva a polgári jogban. Ugyanis arról van itt szó, hogy az elmúlt évek különböző személyiségi jogi perei arra mutattak rá, hogy a közszereplői státusnak egészen különböző vonatkozásai vannak. Szélsőséges pé ldákat tudok hozni. Volt például olyan jogeset, amelyben egy társasházi közös képviselő fordult bírósághoz azért, mert a ténykedését a házban lakók szerinte méltánytalanul bírálták. A Fővárosi Bíróság ebben az esetben nagyon helyesen megállapította azt, ho gy a társasházi közös képviselő a társasház belső életét illetően egyfajta közszereplőnek minősül, ezért bizony jobban kell tűrnie a bírálatot. Megint más a helyzet persze, ha olyan közszereplőkről van szó, akik semmilyen közhatalmat nem gyakorolnak, példá ul a médiasztárok, vagy ha parlamenti képviselőkről van szó, kormánytagokról. Más a közszereplői minőség akkor, ha a közszereplői tevékenység egy rendőr tevékenységével valósul meg. Tehát mi azt gondoljuk, hogy a polgári jogban ezeket a különböző tevékenys égeket, élethelyzeteket differenciáltan kellene kezelni, és ezen keresztül a jogalkalmazásnak is máshogy kellene viszonyulni ezekhez a különböző helyzetekhez. Az is természetes, hogy még azok esetében is, tehá t mondjuk, a parlamenti képviselők esetében is, ahol a tűrési kötelezettség a legnagyobb, nyilvánvalóan van egy olyan mag, ami nem közügy, amikor az illető ember emberi méltóságáról van szó, vagy közügyekkel össze nem függő cselekedetéről van szó. Persze, természetesen ez nyilván védhető. Mindazonáltal világosan látszik, hogy amíg ilyen szabályozás nincsen, addig nagyon ingatag lábakon áll mindenfajta további javaslat, és ezért azokat a kritikákat, amelyeket a mostani eljárással kapcsolatban is megfogalmazn ak, önök nem tudják elhárítani. (13.50)
