Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 1. szerda (62. szám) - A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2098 elhelyezéséről gondoskodni Magyarország felelőssége keretében, azonban nagyon oda kell arra figyelni, hogy ez a beruházás hogyan és milyen körülmények között zajlik majd le, mert ez még a bátaapátinál is nagyobb nagyságrendű beruházás lesz, nyilvánvalóan magyar, uniós és egyéb források felhasználásával. Mint minden nagyberuházás, ez is a korrupciót magával tudja vonzani, és Magyarországon sajnos ennek szépen lá tjuk tanújelét. Tehát nagyon oda kell figyelni, hogy amikor ez a tározó kialakításra kerül, akkor ki és milyen módon végzi el majd ott a munkálatokat, illetve hogy a szükséges mértékű biztonsági előírások természetesen megvalósuljanak, azonban ott se essün k olyan túlzásokba, mint amilyen túlzásokba Bátaapáti esetében estünk. A legjobb az, ha az elhasznált fűtőelemek minél nagyobb arányban visszakerülnek az eladóhoz. Ha az oroszoktól vásároljuk, márpedig jelen állás szerint az oroszoktól fogjuk vásárolni az új blokkokhoz is a fűtőelemet - bár az Európai Unió próbálja ezt módosítani vagy az ezzel kapcsolatos megállapodásba belekötni , akkor az oroszokhoz kerüljön vissza reprocesszálásra, újrafeldolgozásra, és amilyen hányadban csak lehet, maximálisan jöjjön l étre belőle újra atomerőművi fűtőanyag, mert természetesen, mint egyéb hulladékok terén is, mindig az újrahasznosítást preferáljuk a lerakással szemben. A lerakás, az ártalmatlanítás csak egy végső megoldás. Már csak azért sem célszerű egyébként olyan módo n elhelyezni ezeket a hulladékokat, ahogy ezt tesszük Bátaapátiban, mert nem tudhatjuk, hogy hová fog fejlődni néhány évtizeden belül a technológia. Lehet, olyan technológiai megoldásokat tudunk alkalmazni, amelyekkel ezek feldolgozhatók biztonságosan, biz tonságossá tehetők, és ha úgy helyezzük el őket, hogy azokhoz évszázadokig vagy évezredekig senki ne férhessen hozzá, akkor megfosztjuk magunkat attól, hogy adott esetben alapanyagként egy technológiában felhasználjuk, mondjuk, a kiégett fűtőelemeket. A mo stani technológia természetesen egy bizonyos szintig teszi lehetővé ezt az újrafeldolgozást, reprocesszálást, de nem lát senki a jövőbe, nem tudjuk, hogy tíz vagy száz év múlva ez hogyan fog alakulni. Úgyhogy ezek a fő szempontok. Az nyilvánvaló, hogy a k orrupciót kell elkerülni ezen nagyberuházások esetében, a másik pedig az, hogy oda kell figyelni arra, hogy ezek a hulladékok adott esetben egy újrahasznosításra később is hozzáférhetőek legyenek. A Paksi Atomerőműről esett csak szó, azonban kutató- és okt atóreaktor is van Magyarországon, ahol szintén keletkezik ilyen jellegű hulladék, illetve egészségügyi célú berendezések, ahol szintén radioaktív izotópokat használnak fel. Ezeknek a tárolóhelye Püspökszilágyiban található. Erre a püspökszilágyi radioaktív hulladéktárolóra is oda kell figyelni, nagyobb figyelmet kell fordítani. Ahogy már egyszer mondtam, maga a Paksi Atomerőmű területe is funkcionál ilyen radioaktív hulladékok átmeneti tárolójaként. Nyilván, amikor az atomerőmű eléri majd élettartamának a v égét, maga az erőmű területe is egy atomtemetővé válik, mint ahogy ez mindenhol így van a világban, hiszen az a trend, hogy teljes egészében onnan elvinni a szennyező anyagot nem lehet, így maga az atomerőmű területe is egyfajta radioaktívhulladéktárolóvá válik. Ez az új blokkok esetében még közel százéves távlatban van, hiszen még jó néhány év, mire azok megépülnek, beindulnak; onnantól hatvan év az élettartamuk, és mire leszerelik őket, közel százéves távlatban is gondolkodnunk kell, amikor ilyen nemzeti politikát meghozunk, megalkotunk. Összefoglalva elmondhatom, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatja a felelős hozzáállást a radioaktív hulladékok kezelése tekintetében, és mivel támogattuk az atomerőmű új blokkjainak megépítését is, ezzel tudomá sul vettük, hogy Magyarországon még jó néhány évtizedig keletkezni fog nagy mennyiségben mind kis és közepes aktivitású, mind pedig nagy aktivitású radioaktív hulladék. Ezeket a hulladékokat a megfelelő körültekintéssel kell lehetőség szerint hasznosítani, és ha ez a hasznosítás nem megoldható, akkor pedig elhelyezni végső tárolásra. Európai uniós szinten is még folyik a diskurzus arról, hogy mi a jobb. Aze a jobb, ha minden ország, aki radioaktív izotópokat használ fel vagy atomerőműveket üzemeltet, a hul ladékát saját országa területén helyezi el és alakít ki tárolókat, vagy ha akár az egész Európai Unió alakít ki, mondjuk, európai szinten néhány radioaktívhulladéktárolót, amelyek olyan vidékeken találhatóak,
