Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 1. szerda (62. szám) - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvénynek a hatósági bevételek rendezésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2087 A lényeg akkor is az, hogy mi, az emberiség, és ezen be lül mi az Európai Unióban meg Magyarországon is mindent tegyünk meg annak érdekében, hogy minél kevésbé terheljük a környezetünket, akár a levegőt, akár más egyéb környezeti elemeket tekintve. Úgyhogy minden olyan intézkedést ebből kifolyólag támogatni tud unk és támogatni is fogunk, amely a klímaváltozás megelőzését vagy a felmelegedés csökkenését szolgálja. Van ez a bűvös szám, ez a 2 fok, amely az Európai Unió célkitűzéseiben is szerepel, hogy 2 fok alatt maradjon a felmelegedés mértéke, és hogy ehhez kép est kell az erőfeszítéseket megtenni. Hát valószínűleg nem az Európai Unió hibájából, de ez nem fog teljesülni. Ennek a hatásai már ma is érezhetőek, hiszen a világon egyre gyakoribbak és egyre intenzívebbek a természeti katasztrófák. Ennek a dolognak van egy másik vonatkozása is, hiszen ebben a században, a XXI. században a migrációnak a két legfontosabb oka a fegyveres konfliktusok, a háborúk és a természeti katasztrófák lesznek. A természeti katasztrófák az éghajlatváltozás következtében nagyon nagy rész ben emiatt következnek be, és emiatt milliók kelnek útra, hiszen a megváltozott éghajlati viszonyok következtében előfordulhat, hogy akár tönkremennek, elsivatagosodnak a termőföldek, kiszáradnak az ivóvizet biztosító bázisok, vagy pedig olyan természeti k atasztrófa következik be, ami lehetetlenné teszi az adott régióban a megélhetést. Ezért megindulnak óriási nagy tömegek azokba az irányokba, ahol a természeti erőforrások terén még sokkal jobban állunk, és Európa egy ilyen hely, Európában még viszonylagosa n gazdagon rendelkezünk akár ivóvízzel, akár más egyéb természeti erőforrásokkal. Ezért nekünk fel kell készülnünk arra, hogy a klímaváltozás következtében egy migrációs hullám indul meg Európa és más, természeti erőforrásokban gazdag területek irányába. E z már innentől kezdve nem feltétlenül környezetvédelmi vagy klímavédelmi téma, de mindenképpen szükséges megemlíteni, mert a klímaváltozás egyik hatása lesz. A hatások kivédésében nyilvánvaló, hogy a megelőzésre kell a legnagyobb hangsúlyt fordítani, de ar ra is legalább ugyanannyira tekintettel kell lenni, hogy amit nem tudunk megelőzni, ami be fog következni, annak a hatásait hogyan védjük ki; márpedig lesznek, és máris vannak ilyen hatások, és sajnos ezek a közeljövőben várhatóan csak fokozódni fognak. A brüsszeli tanácskozás megállapításai között a legfontosabb, végül azzal zártuk ezt a tanácskozást, a legfontosabb megállapítások azok voltak, hogy mindenképpen határozott és sokkal ambiciózusabb célokat kell az Európai Uniónak a párizsi klímacsúcs elé vinn i, és azt a hatalmas diplomáciai testületet, amellyel az Európai Unió rendelkezik, ami azt jelenti, hogy mintegy 3 ezer európai uniós és körülbelül 90 ezer tagállami diplomata jelenleg ez a diplomáciai hálózat, latba kell vetni Európai Unión kívüli kapcsol atokban, hogy minden ország a lehető legtöbbet tegye meg a klímavédelem érdekében, mert jelen pillanatban nem megfelelő hatékonysággal működik ez a diplomáciai hálózat. Hogyha ezt sikerül megtennünk, és saját magunk is olyan intézkedésekkel mehetünk erre a decemberi párizsi klímacsúcsra, kézzelfogható eredményeket tudunk akár elérni, bármilyen kicsi kézzelfogható eredmény is lesz az, és olyan országok is szerepet vállalnak a klímavédelemben, az éghajlatváltozás elleni harcban, akik eddig nem tették, akkor m ár előrébb léptünk egy kicsit. Bár félő, hogy ez már kevés lesz, mert mindig szoktuk mondani, a 24. órában vagy annak is az utolsó percének az utolsó másodpercében vagyunk, amikor még tehetünk valamit ennek a visszafordítására - ha tehetünk, mert itt megin t előjön az a kérdés, hogy az emberi tevékenység, egyáltalán az ember saját tevékenységével képese megfékezni vagy lelassítani akár ezt a folyamatot, amit globális felmelegedésnek vagy éghajlatváltozásnak hívunk. Magától a tárgyszerű javaslattól egy kicsi t messzire elkalandoztam, de hogyha klímavédelemről van szó, akkor azért ezeket mindig el kell mondani itt, az Országgyűlés falai között. Még egyszer mondom, hogy olyan jellegű módosításról van szó, amellyel ha nem is feltétlenül értünk egyet a teljes Euró pai Unió klímapolitikai eszközeivel és magával a kvótarendszerrel, ezt félre tudjuk tenni annak érdekében, hogy ha a legkisebb hasznot is hozza ez a klímaváltozás vagy a globális
