Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 18. szerda (46. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
209 amelynek szigorú következményei folytán a Pp. alapján a szankciója, illetve az utána járó, mondjuk úgy, szankció - bár nem ez a helyes megfogalmazása , sérelemdíj lesz, ami automatikusan járni fog. Tehát még nem is a jogsértés súlyátó l fog ebben az esetben vagy nem is azon fog múlni. Tehát itt egy nagyon érdekes ütközési lehetőség van, amire úgymond a modernitás talaján kell majd választ adni, sokkal később, illetve lehet, hogy nem is annyira később, már Ptk.szinten és nem Pp.szinten . Hogyha eljárási szabályokról beszélünk, talán pont a védett jogtárgy alakulásánál szintén fel lehet azt vetni, hogy indokolte ekkora védelem, indokolte az, hogy lehetőség szerint kettő, illetve akár, mondhatjuk úgy, hogy három eljárási lehetőséget is a dunk, ugyanis itt van a Pp.nek ez a különleges eljárása, amelyben van úgymond két szakasz, amit igénybe lehet venni, hogy elhárítsuk, úgymond a jogvitát, de van egy másik általános lehetőség, amit szintén nem érint a különleges eljárás, az az általános sz abályok szerinti személyiségi jogi védelem. Indokolte talán egy ennyire gyorsan változó közegben, mint a közösségi média, ilyen hosszú időre kiterjeszteni például a kereshetőségének a lehetőségét? Mert a mostani szabályok szerint elképzelhető, hogy ha ez alapján érvényesíti, akkor jó szigorú szabályokat szabtunk neki viszonylag rövid határidőkkel, de az általános kereshetőségi joga viszont jóval tovább megmarad. Tehát ki fogjae állni a próbáját például annak, hogy valaki az évekkel ez előtti fotóját - és akkor mostantól indul nyilvánvalóan ez az évekkel ezelőtti, tehát 23 év távlatában , ki fogjae állni az idő próbáját az, hogy a megromlott viszony tekintetében azt mondja, hogy a 23 évvel ezelőtt közzétett fotómat nem szerettem volna, hogy te közzétedd , és most be foglak perelni, mert közöttünk megromlott a viszony? Mert bizony adhat… - és ez talán az egyik legnagyobb kihívása, a jelenlegi Pp.szabályok pont akár a dupla lehetőséggel vagy akár a bizonyítási tehernek a - mondjuk úgy - nagyon egyszerűségé vel és pontosan a hátrányaival adhat arra okot, hogy hátrányosan és visszaélésszerűen fogják ezeket alkalmazni egyes pereskedő felek. És azt ne mondja senki, hogy mindenki a kulturált jogkeresésben van, hiszen saját praxisom alatt is, de úgy gondolom, az ö nök praxisa alapján is voltak olyanok, akik bizony notórius pereskedők, akik ebben élik ki magukat, és ilyen pereknek a tucatjára lehet számítani, és gyakorlatilag majdnem hogy zaklatás módon lehet beadni ez alapján az anyagi jogi és egyébként a segítő pol gári eljárásjogi szabályok alapján. (13.40) A másik probléma, amit felvetettünk és jelzünk, a bizonyítási teher komoly nehézsége, amely egyébként szinte kódolja a perveszteséget. Tehát úgy tűnik, hogy majdnem 98 százalékos perveszteséget fog eredményezni a zoknak, akik a felvételt elkészítették, mert neki kell majd bizonyítania a beleegyezését, illetve azt, hogy a másik fél megadta a hozzájárulását, és ki fog megállni a bíróság előtt ebben a nagyon nehéz helyzetben. Tehát szinte az eljárásjogban kódolva lesz a perveszteség, és kódolva van az is, hogy visszaélésszerűen lehet benne a jogokat gyakorolni. A másik, amiről szóltam, az ítélkezési gyakorlat volt. Úgy gondolom, hogy a képmásvédelemben nemhogy kikristályosodottság van vagy töretlenség, hanem sokkal ink ább egy bizonytalanság érezhető, és különböző összetételű tanácsok, különböző összetételű bíróságok, törvényszékek eltérő jogalkalmazásban és eltérő jogértelmezésben is vannak ebben az esetben. Tehát nagyon komoly, úgy gondolom, tisztánlátásra lenne szüksé g, amit, mondom ismételten, a modernitásnak való megfeleléssel lehetne megtenni. Összességében az vitathatatlan, hogy mindenképpen szükség van a személyiségijogvédelemre, azonban a személyiségijogvédelemnek az ilyen eszközeinél fontos lenne, hogy az Igaz ságügyi Minisztérium is érzékelje azokat az időszerű kihívásokat, amik a modernitásból fakadnak, és túl azon, hogy ezt elfogadjuk és támogatjuk a jelenlegi Pp.szabályokat vagy a Pp. módosítását, el kellene gondolkodni azon, hogy milyen irányba fejlesszük például a képmás, illetve a hang védelmét az anyagi jogban, és hogyan tudjuk lezárni, illetve kiküszöbölni a visszaélésszerű joggyakorlást például a polgári eljárásokban, aminél kiváló javaslat lenne, hogy a bizonyítási terhet sokkal egyenletesebben osszuk el, és tegyünk át valamelyest úgymond a sértett félnek, ebben az esetben a