Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 1. szerda (62. szám) - A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2078 alkalmasságának garanc iáit szabályozza. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/4016. számú törvényjavaslatot támadni szíveskedjen. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások kö vetkeznek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Völner Pál képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Tessék! DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy jogharmonizációs célú javaslat fekszik előttünk - ahogy államtitkár úr is mondta : az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv m ódosításáról szóló 2012. november 21ei 2012/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetésének hiánya miatt. A 2014/0462. számon indított kötelezettségszegési eljárás mielőbbi lezárása érdekében szükséges a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény jogharmonizációs célú módosítása. Tengerészetről ma Magyarországon csak távlatokban beszélhetünk, de nem volt ez mindig így. A hetvenesnyolcvanas években még több mint húsz hajó járt nemzetközi tengereken magyar zászló alatt, de ma már nincs üzem ben hajó. Magyarországon azonban jelenleg is 37 tulajdonos, illetve üzemeltető fenntartásában évente 197 kabinos turistahajó fordul meg, több mint 30 ezer fős befogadóképességgel. 1984ben kötötték meg San Franciscóban a tengerparttal nem rendelkező ország ok tranzitjogáról szóló szerződést, amely lehetővé tette az ilyen országok számára is a tengeri kereskedelemben való részvételt. Érdekesség, hogy e szerződés alapján Olaszország és Horvátország mint tengerrel rendelkező államok nem vethetnek ki magasabb ad ót vagy illetéket hazánkra, mint amilyen mértékűek ezek náluk. Ez a piac tehát nemzetközi jogilag és az Unió révén is nyitott Magyarország számára, egy lehetséges, kiaknázatlan terület. Így, noha saját tengerünk és tengerészeink ebben a formában nincsenek, a turizmus szempontjából a tengerészek munkakörülményeinek és egészségügyi értelemben vett biztonságának kérdése nem annyira irreleváns kérdés, mint az elsőre látszik. Mielőtt ismertetném önökkel a törvényjavaslat legfontosabb pontjait, kérem, engedjék me g, hogy röviden tájékoztassam önöket ennek a javaslatnak a nemzetközi és európai jogi kontextusáról. A tengerészek képzését és képesítését a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet keretében elfogadott, tengerészek képzéséről, képesítéséről és őrszolgá lat ellátásáról szóló 1978. évi nemzetközi egyezmény szabályozza, amely 1984ben lépett hatályba, majd 1995ben jelentősen módosították. Az STCWegyezményt először a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló, ’94. november 22ei 94/58/EK tanácsi irány elv építette be az uniós jogba. Ezt követően a tengerészek képzésére és képesítésére vonatkozó uniós szabályokat az egyezmény későbbi módosításainak megfelelően kiigazították, és közös uniós mechanizmust hoztak létre a harmadik országok tengerészeinek képz ési és képesítési rendszereinek elismerésére. Az e témára vonatkozó uniós szabályokat tartalmazza a már említett 2008/106/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. Az STCWegyezmény részes államainak 2010ben Manilában tartott konferenciáján számos jelent ős módosítást hajtottak végre az egyezményen. A módosításban érintett területek között volt a bizonyítványokkal kapcsolatos csalások megelőzése, a biztonsági képzés és a technológiai képzés. Ezen a konferencián módosították az egészségügyi követelményeket is. Az irányelv teljes átültetéséhez minden tagállamnak fel kell állítani egy, a tengerészek egészségügyi alkalmasságának
