Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 1. szerda (62. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Gazdasági Versenyhivatal 2013. évi tevékenységéről és a Versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló; A Gazdasági Versenyhivatal 2013. évi tevékenys... - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
2061 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2014 decemberében egy idős hölgy ingyenes lakossági állapotfelmérésről kapott értesítést. Mivel háziorvosánál sorban állni nem szeret, magánintézmények felkeresésére pedig nincs pénze, örömmel el is ment az eseményre. Nyugdíjas lévén belefért az idejébe, meghívóját a belépéskor elkérték, és valamiféle, mellkasra tett érzékelővel el is végezték érrendszerének feltérképezését. Adatait egy központi laborba továbbították, majd a kiértékelés elkészü ltéig egy rendkívül érdekes előadást is meghallgathatott a magyar egészségügyi rendszer borzalmairól, az idősekre leselkedő halálos betegségekről, a gyógyszermaffiáról és sok egyéb földi borzalomról. Bemutatásra került egy rezonanciás csodamatrac is, ami p ont a szív- és érrendszeri betegségeket gyógyítja, de sajnos nem megvásárolható. Az előadás után minden résztvevőt különkülön behívtak a vizsgálóba, és közölték a lesújtó hírt, miszerint halálos betegségben szenvednek, és ez csak a matrac segítségével old ható meg, amit ugyan nem volna szabad árusítaniuk, de az egyetemes humanitarizmus jegyében ők mégis megteszik, potom 230 ezer forintért. Ismétlem: 230 ezer forintért. Alanyunk nem dőlt be az átverésnek. Egyrészt mert hallott már ilyen csalókról, másrészt mert alacsony vérnyomásúként az agyvérzés veszélye nem tűnt túl hihetőnek. Persze az is furcsa volt, hogy leleteit, amit a háziorvosával történő további konzultációra hivatkozva kért el, nem adták oda. Renitens alanyunkat ezután személyi kísérettel, a több i résztvevőtől gondosan elszeparáltan távolították el a helyszínről. A decemberi eset nem egyedi. Az egészségügyinek álcázott termékbemutatókon több ezer idős embert károsítanak meg nap mint nap. A vásárlók megkárosítására specializálódott cégek már a post ai meghívók helyett telefonos megkeresésekkel, kirándulásra invitálás helyett pedig egészségnapra, állapotfelmérésre, szűrővizsgálatra való meghívásokkal érik el potenciális vevőkörüket. Utóbbi gyakorlat több okból is etikátlan. A meghívókból általában nem derül ki, hogy termékbemutatóról van szó, az előadásokat, illetve vizsgálatokat többségében egészségügyi végzettséggel nem rendelkező személyek bonyolítják le. A termékek gyógyító vagy megelőző tulajdonságait minden második esetben megtévesztően közlik. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szerint az sem ritka, hogy az egészségügyi vizsgálatnak álcázott termékbemutatókon súlyos áldiagnózist állapítanak meg, így rávéve a résztvevőket a vásárlásra. (11.50) Természetesen az imént említettek inkább fogyasztóvéde lmi jellegű megállapítások, de hordoznak olyan gazdaságiversenytorzító aspektust is, amely a GVH feladata. Reményeink szerint, ha sokszor fogyasztóvédelmi oldalról nem is lehet megakadályozni ezeknek a cégeknek a tevékenységét, a GVH oldaláról úgymond fog hatóak lennének a cégek. De folytatva a gondolatmenetet: az árubemutatók célközönsége elsősorban a nyugdíjas korosztály. Hogy miért pont ők, annak több oka is lehet, például az, hogy a hétköznapokon a bemutatók időpontjában ők érnek rá, mivel a technikai f ejlődéssel nehezen tudnak lépést tartani, könnyen megtéveszthetők a termékek gyógyhatását illetően, és vásárlói jogaikkal sincsenek kellőképpen tisztában. Arról nem is szólva, hogy egészségügyi témában az egyik legérintettebb társadalmi réteget képezik, hi szen az életkor előrehaladtával az embert egyre több betegség veszi elő, amelyek legtöbbje nem gyógyítható. A magyar egészségügyi rendszerbe vetett bizalom, vagyis inkább hiánya szintén a csalók kezére játssza ki őket. A termékbemutatókat szervező cégek sz ámára a fogyasztókat megtévesztő kereskedelmi gyakorlat nem okozott különösebb nehézséget, mivel ha üzleten kívül értékesítést szerveztek, nem kellett bejelenteniük, és rejtve maradtak a Fogyasztóvédelmi Hatóság elől. A problémát a GVH már egyébként ebben a beszámolójában is leírta, de keveset tudott tenni a dolog és a cégek megregulázása ellen. Érdemes felidézni, hogyan is alakult ebben a szabályozás. 2014. január 1jétől módosításra került a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormán yrendelet,
