Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 1. szerda (62. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Gazdasági Versenyhivatal 2013. évi tevékenységéről és a Versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló; A Gazdasági Versenyhivatal 2013. évi tevékenys... - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2044 Urambocsá’ miért van az, hogy politikusokkal jó kapcsolatot ápoló személyek, vállalkozók hozzájuthatnak pályázati forrásokhoz, mások nem. Egyáltalán elnök úrnak szegezném ezt az abszolút indokolt kérdést: egyetérte a Jobb ik álláspontjával, miszerint létezik ez a folyamat, hogy politikusokkal jó kapcsolatot ápoló személyek könnyebben jutnak bizonyos pályázati forrásokhoz, míg politikusokkal nem annyira jó kapcsolatot ápoló gazdasági szereplők elzárásra kerülnek bizonyos for rásoktól? Ha ebben a diagnózisban egyet tudunk érteni minél többen, akkor talán a terápia felé is el tudunk mozdulni, és az előidézhet egy olyan helyzetet, hogy ezen elképesztő gazdasági visszásságokat fel tudjuk számolni, helyzetbe tudjuk hozni a kis- és közepes méretű magyar vállalkozásokat, ezzel pedig közvetve meg tudjuk védeni mind a magyar fogyasztókat, mind az ügyfeleket, azokat az adófizető állampolgárokat, akik amúgy ezt az országot a hátukon cipelik. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : K öszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Hasonló hozzászólással készültem, mint Z. Kárpát kollégám, tehát én sem annyira a Versenyhivatal beszámolójával szeretnék részleteiben foglalkozni, sokkal inkább azzal a politikai, kormányzati közeggel, amiben a Versenyhivatal kén ytelen ellátni a feladatait. Mindenekelőtt azért hasonlóan viszont ahhoz, ami történt néhány hete az ombudsmani beszámolónál, itt is kénytelen vagyok azt rögzíteni, miszerint meglehetősen sajátos, hogy egy 2013as beszámolót tárgyalunk 2015ben úgy, hogy e gyébként a vonatkozó jogszabályok azt mondják, hogy a benyújtástól számított egy éven belül meg kell tárgyalni az Országgyűlésnek. Ezt újólag azért vagyok kénytelen elmondani, mert az LMP egyetlen pártként nem járult ahhoz hozzá, hogy a beszámolókat, ami e gyébként egy alkotmányos garancia, a nyilvánosság garanciája, bizottságra tolja át a plenáris ülés. Azt látom, hogy az, hogy a különböző független intézmények, állam által alapított cégek, szervezetek - Médiatanács, Közbeszerzési Tanács és a többi - beszám olói lepattinthatók a plenáris ülés elől, ez egyébként egy garanciális szabály sérelme, és ugyanúgy az is, ha a Gazdasági Versenyhivatal vagy az alapvető jogok biztosa beszámolóját nem lehet egy éven belül megtárgyalni. Ezt azért is fontos elmondani, mert ahogyan az ombudsmani beszámolónál, itt is azzal állunk szemben, hogy a tárgyalt időszakhoz képest eltelt jókora idő, az embereknek, képviselőknek is a fejében sokkal több minden van már, hogyha csak a versenypolitikát nézzük, mint ami adott esetben a 2013 . évben, és lehet, hogy amik a 2013. év tanulságai, az azokból eredő következtetéseket valóban célszerű lett volna már a megelőző időszakban levonni. Ezzel együtt, ha messziről nézzük a történetet, az látszik, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az állami szer vezetrendszerben alapvetően egy üde színfolt, a szakmaisága megmaradt, és még jól is működne, ha egyébként ezt a hatalom hagyná. Először is szeretnék arról szólni, hogy azt látjuk, hogy a tisztességes versenyt mint olyat a jelenlegi hatalom, a kormányzat i mmáron ötödik éve valamiféle neoliberális dolognak tartja, ami a hanyatló Nyugat csökevénye. (Vantara Gyula: Egyetértek!) És éppen ezért… Lehet, hogy ön ezzel egyetért, és nyilván Pócs kollégája is egyetért, mert remekül halászik ebben a helyzetben, csak e bben az a furcsaság, hogy a kartell- és a trösztellenes intézkedések éppen hogy nem a nagyvállalatokat védik, hanem pontosan a kis- és középvállalkozásokat, a helyi gazdaságokat. Tehát ott van a kormányzat, illetve a FideszKDNPs többség egy önellentmondá sban, hogy a tisztességes verseny, a tisztességes versenyt garantáló trösztellenes, kartellellenes szabályok nem a multinacionális cégeknek jók, nem az oligarcháknak jók, nem a nagybefektetőknek jók, hanem
