Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 1. szerda (62. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Gazdasági Versenyhivatal 2013. évi tevékenységéről és a Versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló; A Gazdasági Versenyhivatal 2013. évi tevékenys... - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2041 esetben nagyon pontosan, nagyon jól, nagyon keményen, más esetekben álláspontunk szerin t hiányosan. Ahogy az elnök úr a Gazdasági bizottság előtt tartott rövid eszmecsere során is jelezte, fogyasztóvédelmi témák tekintetében egy 50 százaléknál talán kicsit erősebb arány is kimutatható a GVH tevékenységi körében. Ugyanakkor pontosan ez a fogy asztóvédelem lett sajnálatos módon a mostani kormányzat mostohagyereke. Tehát egészen elképesztő módon az előző kormányzati ciklusban volt egy önálló fogyasztóvédelmi bizottságunk például, ahol devizahiteleskérdésektől kezdve a fogyasztói csoportokat ille tő felvetéseken keresztül nagyon sok mindent meg lehetett tárgyalni, és érdekes módon látnia kellett a kormányzatnak, hogy mennyi kibeszéletlen terület, mennyi megoldatlan probléma sorakozik itt. Mégis mit csinált 2014ben? Integrálta ezt a fogyasztóvédelm i bizottságot a gazdasági megabizottságba, megszüntette az önálló fogyasztóvédelmi bizottság további működésének lehetőségét. Ezzel párhuzamosan az egész fogyasztóvédelmi rendszert feldarabolta, beolvasztotta ideoda, jelesül az MNBhez került egy nagyon n agy szelete. Tehát amikor én most itt felvetéseket teszek, nem feltétlenül a GVH munkáját kívánom kritizálni, de muszáj az adott ügyek mentén mind a kormányzati cselekvésre kitérnem, mind pedig az erre adott - idézőjeles - reakcióra. Látható, hogy ami a le ginkább zavarja a versenypiaci körülményeket Magyarországon, még akkor is, ha azt mondom, hogy a protekcionista gazdaságpolitikának igenis van létjogosultsága a mai Európai Unión belül, az az, hogy a nagy áruházláncok hazaiakkal szembeni erőfölényérvényes ítésével szemben tette valaki valamit Magyarországon, és ha tett, akkor az mennyit ért. Illetve a GVH tevékenysége kapcsán is felmerül, hogy mennyire vizsgálódott hatékonyan ezen a területen, és mennyire látja tisztán a piaci, pontosabban a piaci folyamat okat torzító egyéb folyamatokat. Azt látjuk, hogy az utóbbi hetekben, amikor milliárdos nagyságrendű bírságok kerültek kivetésre, mondjuk, az egyik nagy külföldi áruházlánc esetében megint csak a beszállítókkal szembeni visszaélések kapcsán, amikor azt lát juk, hogy magyar beszállítókat folyamatosan vegzálnak ezek a külföldi hátterű hálózatok, akkor bizony erős a hiányérzete az embernek, hiszen 25 éve az zajlik Magyarországon, hogy egy külföldi hátterű bankrendszer és annak hálózata itt, Magyarországon finan szírozza - sok esetben egyébként a saját pénzünkből - a külföldi hátterű multinacionális cégeket és azok hálózatát, miközben a hazai vállalkozó, kisvállalkozó, beszállító folyamatos versenyhátrányban, tőkehiányban, hitelhiányban szenvedve próbál talpon mar adni, de ez nem minden esetben sikerül neki. Ezen körülmények között pedig érdekes módon a kormányzat, a felügyeleti rendszer és az összes kapcsolt egység mintha hagyná az ezekkel a beszállítókkal szembeni visszaélések folytatódását. Az úgynevezett polcpén z nagyjából a szabályozás szintjén már megszűnt, tehát elvileg nem lenne szabad ilyenről beszélni Magyarországon. Mégis azt látjuk, hogy ha egy magyar beszállító azt szeretné, hogy az ő termékéről szóló hirdetés megjelenjen az adott hálózat internetes felü letén, áruházában, akkor további összegek befizetésére kötelezik. (10.20) Ha azt szeretné, hogy a terméke exponált helyen jelenjen meg akár a hirdetésekben, akár a vásárlók szeme elé kerüljön konkrétan, további díjtételek befizetésére kötelezik, adott eset ben közvetett módon. És ugyanúgy ugyanezt a versenytorzító folyamatrendszert látjuk, mondjuk, a vasárnapi zárva tartás kapcsán, amiről itt megalázó módon egy éjszakai vitát kényszerültünk tegnap folytatni. Páran itt vagyunk még azok közül, akik tegnap ezen részt vettek, kormánypárti képviselők nem nagyon voltak, a csúcsidőszakban hárman voltak jelen: egyikük jegyző volt, a másik az államtitkári székben volt itt, és az egyetlen Boldog István próbálta mentegetni a menthetetlen, de megalázó módon ott sem siker ült igazi vitát generálni. Viszont láttuk, hogy azok a piaci folyamatok, azok a versenyt jellemző jellegzetességek, amelyek elvárhatóak lennének ilyen esetben is, hogy legalább ne versenyhátrányból induljon a magyar kis- és közepes méretű vállalkozó, bolto s, munkaadó vagy akár
