Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 1. szerda (62. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Gazdasági Versenyhivatal 2013. évi tevékenységéről és a Versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló; A Gazdasági Versenyhivatal 2013. évi tevékenys... - ELNÖK: - DR. BERKE BARNA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2033 rendjéről itt a beszámoló és a vita kapcsán is szerintünk hasznos felidézni. A gazdasági verseny joga mint jogterület - ebben ugye, szakmai és politikai konszenzus is van, erről többször lehet olvasni - az egyik legfontosabb jogterület a gazdasági társaságokról szóló törvény mellett, amely a piaci szereplők, a gazdasági élet működésének paramétereit, korlátait, szabályait meghatározza. Versenyjogi tematikaként azt érdemes látni a beszámoló kapcsán is és azon túltekintve is, hogy amit a ma gyar Gazdasági Versenyhivatal versenyjogként alkalmaz, az az európai országokban versenyjogként tételezett és az Európai Unió jogaként élő versenyjognak egy része. A magyar Versenyhivatal, hasonlóan a többi EUtagállam nemzeti hatóságához, alkalmazza az úg ynevezett fogyasztóvédelmi versenyjogot, az antitrösztjogot, tehát a kartellek elleni fellépést és a domináns piaci pozícióval való visszaélés tilalmának érvényesítését, és alkalmazza az úgynevezett fúziókontrollengedélyezési eljárási rendet. Ezen túl ver senyjogként az Európai Unióban léteznek olyan jogterületek, amelyeket, ha szabad így fogalmazni, központi, EUs brüsszeli hatóság, az Európai Unió versenyhatósága alkalmaz és kényszerít ki. E körben fontos látni, hogy az EUdimenziójú, tehát bizonyos nagys ágrendet, a bevételi, forgalmi adatok alapján bizonyos nagyságrendet elérő vállalati összeolvadások engedélyezési eljárása az európai piaci dimenzió miatt Brüsszelbe kerül, nem pedig a tagállami versenyhatóságokhoz. Ugyanígy érdemes látni, hogy nagy jelent őségű kartellügyeket Brüsszel megindíthat, függetlenül a nemzeti versenyhatóságok fellépésétől, adott esetben, ritkán, át is vehet. És fontos látni, hogy EUjoganyagként és a brüsszeli Bizottság versenyhatósági funkciójában működik az úgynevezett államitám ogatáskontroll, tehát, amikor közpénzekből piactorzításra alkalmas módon célzott egyedi vállalati támogatások származnak. Az állami támogatási joganyag tehát nem a nemzeti versenyhatóságok, így itthon sem a Gazdasági Versenyhivatal kompetenciája. Ezt így rendszerében érdemes látni - mert időnként nem odaillő várakozások vagy néha kritikák fogalmazódnak meg - annak érdekében, hogy a versenyjogi tematikák egyes részei a helyükre kerüljenek abból a szempontból is, hogy ki alkalmazza őket, ki felelős az érvény esítésükért. Ahogy elnök úr is említette a szóbeli beszámolójában, a fúzióengedélyezés és a kartellek elleni fellépés jellegében, alapjaiban két nagyonnagyon eltérő eljárási rezsim. Az egyik klasszikus igazgatási engedélyezési eljárás, a másik pedig egy ú gynevezett büntetőjogias karakterű, bírságolást lehetővé tevő eljárás. Büntetőjogias karakterű, mert gondoljanak bele, egyszerűen arról van szó, hogy van egy tilalmi szabály, a kartelltilalom, a domináns helyzettel való visszaélés tilalma, és azokkal a vál lalatokkal szemben, amelyekkel szemben megfogalmazódott gyanú, hogy ezt a tilalmat megsértették, egy állami hatóság fellép, az ő múltbeli cselekvéseiket vizsgálja, és a vizsgálat végén egy represszív, tehát megtorló, szankcionáló intézkedést hoz, bírságot szab ki; igen komoly nagyságrendig menő bírságokat szabhat ki. A kartelljogban létező és a formális versenyfelügyeleti eljárások tárgyát képező büntetőjogias karakterű eljárások eljárási rendjét folyamatosan alakítja a versenyhatósági gyakorlat és a bírósá gi gyakorlat is. Emellett érdemes a megfelelő hatékonyság és a szofisztikált szabályozás szempontjából időről időre ezeket áttekinteni annak alapján is, amit az éves beszámolókban hallhattunk. Különösen a tényfeltárási lehetőségekre és a bizonyítási szabál yokra, a bizonyítottság jogszerű elérésére vonatkozó szofisztikáltság merül föl időről időre, azért is, mert a bírósági felülvizsgálat során itthon, az itthoni fórumrendszerben megtörténik az, hogy adott esetben eljárási garanciális kérdések nemzetközi jo gi fórumra, az Emberi Jogi Bíróság strasbourgi gyakorlatára utalnak. Illetőleg konkrét ügy itthoni végleges lezárása után történhet meg az, hogy a strasbourgi bírósághoz fordulnak, és akkor már az állam ellen lépnek fel gazdasági szereplők. Ezért a joggyak orlat számára is és a jogalkotás számára is fontos érdek, hogy ez az eljárási rezsim folyamatosan korszerű és a nemzetközi eljárásjogi garanciákat adó szabályoknak is megfelelő legyen. Az itthoni bírósági felülvizsgálat kapcsán elnök úr is említette a komp etenciák változását. Megfontolandó szempont lehet a hivatal javaslatai mellett saját felvetésben annak átgondolása, hogy az itthoni bírósági instanciák száma megfelelőe, nem túl soke. A Versenyhivatal szervezeti
