Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1996 javaslatokat, a beérkező visszajelzéseket figyelembe veszik. Hát, a konzultációval nem állt ily en jól a kormány azt megelőzően, amikor a törvényt megalkotta, azóta pedig, úgy gondolom, a konzultációt le sem tudta folytatni. Nem tudjuk, hogy milyen beérkező jelekre reagál a kormány. Bár most, ha így jobban belegondolok, mégiscsak lehetett valami konz ultáció, csak az a baj, hogy ez a konzultáció nagyon egyirányú volt. Ugyanis ez jellemzően a közösségi médiában és a nyilvánosság előtt történt, amiben az emberek nagyobbrészt kinyilvánították véleményüket, hogy ők nem értenek egyet ezzel a törvénnyel. Sőt , a kormánynak is volt olyan tagja, aki úgy nyilatkozott, hogy ha egyébként ebben népszavazás lesz, annak valószínűleg az eredménye a kormány eddigi akaratával ellentétes lesz, tehát nem sok jót ígér. Tehát egy konzultáció, kétoldalú konzultáció zajlott, a miben az egyik oldal szerintem csak hallgatta a rá mondott hibákat. Nem tudom, hogy ennek alapján fogalmaztáke meg a törvény módosítását. Generálisan mi folyik végül is itt a háttérben, ami tényleg a lánykori nevén vasárnapi zárva tartásnak is ismert törv énnyel kapcsolatos? Úgy tűnik, hogy a Fidesz megtiltja azoknak, akik dolgozni szeretnének, hogy dolgozzanak vasárnap, az MSZP pedig mindent megmozgat annak érdekében, hogy mindenki dolgozzon, és mindenkit dolgoztatni lehessen vasárnap. A Jobbik álláspontja szerint az lenne a helyesebb, hogy mindenki döntsön saját elhatározása alapján, hogy a vasárnapi napon szeretnee dolgozni vagy nem. Ami nagyon nagy probléma, hogy önök még az elszenvedőktől, a törvény és a törvényjavaslat elszenvedőitől sem hallgattak me g előzetesen véleményt, és úgy tűnik, utólag sem azokat veszik figyelembe, mert elég egyoldalúra sikerült a módosítás. Három helyen módosul a törvény. Az egyikben a már korábban említetten világörökségi területen való nyitva tartás, ami a hatály alól kivet t volt, bekerül a tilalom hatálya alá. A 3. §ban egy „az” szót implementálnak a jogszabályba. Nem tudom, előtte nem tűnte fel valakinek, hogy az „az” szó hiányzott, hogyha eddig is, egyébként helyesen megvolt a nélkül a technikai pontosítás nélkül, hát e zek után is, mondjuk úgy, hogy a jogszokás és az emberek mindennapi szokása az „az” szó nélkül is ugyanúgy értelmezte ezt a jogszabályt. De hát önök tudják, hogy milyen módosító technikai rendelkezéseket tesznek bele. (21.40) A harmadik érdemi részlet pedi g a rendeleti felhatalmazásnak a generálisabbá tágítása az én értelmezésemben. Hogy mégis milyen a gyakorlat, és erre szerettem volna felhívni államtitkár úr figyelmét, mert ha valami másra nem, ilyenre kell figyelni, és az egyeztetésre ilyen esetekben nin cs is szükség, csak rajta kell tartani virtuálisan az emberek életén a kezüket, és akkor érzik, hogy milyen megoldásokat találnak a magyarok. Mert bizony a magyarok, a magyar lakosok, a magyarság összességében egy nagyon leleményes nép, és az önök jogszabá lyi környezetét is olyan leleményességekkel hidalják át, és nem akarok itt én önöknek tippeket adni, mert a végén 15 nap múlva megint egy újabb törvénymódosítást kell majd ugyanilyen késői órában három fideszes képviselővel megtárgyalnunk. De például olyan okhoz folyamodtak ebben az esetben a leleményes boltosok, kisboltosok jellemzően, akik egyébként még nem estek bele abba, hogy nyitva lehessenek vasárnap, hogy volt, aki saját magát piaccá minősíttette, és innentől kezdve a tilalom hatálya alól ki tudott b újni. Úgy gondolom, itt lesznek még olyan kezdeményezések, amelyeket 1530 nap múlva megint újra kell gondolni. Bár jelzem, hogy ez nem az önök által kezdeményezett konzultációból szokott kiderülni, hanem az emberek leleményessége hozza a napvilágra. Ö sszességében az megállapítható, hogy ez egy további toldozásafoldozása a jogszabálynak, és ahelyett hogy egyébként a már korábban elhangzott véleményünkre koncentráltak volna, például arra, hogy a dolgozók béremelését hogyan lehetne megoldani, a kereskede lmi egységben dolgozó ember bérét nyugati vagy a nyugatihoz közelítő bérszínvonalra fejleszteni, önök ismételten csak iciripiciri technikai és önöknek kedvező módosításokat tesznek be. Inkább azon kellene fáradozniuk, hogy a dolgozók béremelése a nyugati szint felé közelítsen, ugyanis ez lenne az igazi
