Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - A Nemzetközi Beruházási Bank megalapítása tárgyában, Moszkvában, 1970. július 10-én aláírt és 1990. december 20. napján módosított Egyezmény és az Egyezményhez csatolt Alapszabály, továbbá az ezek módosításáról szóló Jegyzőkönyv, valamint a Jegyzőköny... - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
1989 Államtitkár úr elmondta most az expozéban, az egyik fő érv az volt, ha jól értettem , hogy már két minősítőtől is megkapta a befektetésre ajánlott minősítést. És akkor ezért most belépünk! Csak azt nem tudom, hogy ha két év múlva ugyanez a két minősítő leminősíti a bankot, akkor megint ki fogunk lépni? Tehát ettől tesszük függővé, ez egy akkora érv? Az alapszabály szinte ugyanaz, a működési mechanizmusai, az ellenőrzési mechanizmusai ugyanazok a banknak, mint ami 2000ben is volt, és most önök mégis úgy gondolják, hogy be kell lépnünk. Z. Kárpát Dániel elmondta, hogy milyen más járható uta k lennének egyébként. Tehát szeretnénk választ kapni, és még egyszer kérni szeretném az egyedüli államtitkár úrtól, hogy válaszoljon nekem, legyen kedves, arra, hogy mik azok a főbb érvek, amelyek ez alatt a 15 év alatt megváltoztak, és ami miatt ön azt mo ndja, hogy most nyugodt szívvel meri ajánlani, tiszta viszonyok, tiszta helyzetek lesznek, Magyarország teljes mértékben normális viszonyok között, egy normális elszámolással és egy normális konstrukcióban tud belépni. Várnám ezekre a válaszokat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik. Tessék! Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mi eskünk arról szólt, hogy akkor is megpróbáljuk kiprovokálni a válaszokat, ha sen ki nem akarja ezeket biztosítani számunkra. Az államtitkár urat még mindig kapacitálnánk arra, hogy a parlament méltóságát megőrizve vegyen részt egy vitában, adjon választ például az imént elhangzott nagyon fontos kérdésekre. Ugyanakkor szeretném leszögez ni, hogy a Jobbikfrakció álláspontját mi fogja behatárolni, és ezt nagyon röviden fogom megtenni. Mégpedig azért teszem meg röviden, mert egyfajta beismerést is jelent az, amit a kormányzat elénk letett. A tervezet, a mostani lépés terve azt is jelenti eg yben, hogy a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő hitelprogramja enyhén szólva nem úgy működik, ahogy azt eltervezte, ahogy azt ígérte. Mondhatnánk azt, hogy most már a reklámja is eltűnt ennek, és fogalmunk sincs, hogy a 6 milliárdos keretből mennyit és hova köl töttek, merthogy nincs felügyelőbizottsága sem ezen intézménynek, amely ellenőrizhette volna ezt az elképesztő költekezést. De látnunk kell, hogy a tervezett 2000 milliárd forintos kölcsön töredékét sikerült csak kihelyezni a múlt évben még a nagy reklámok ellenére is. Azt is láttuk, hogy az úgynevezett mikrohitelprogram esetében tulajdonképpen csak multinacionális cégek közepes méretű leányai jutottak forrásokhoz vagy egykét szerencsés vállalkozás, de nem mondható ki, hogy túlnyomó részt magyar kis- és kö zepes méretű vállalkozásokat vagy klasztereket sikerült volna helyzetbe hozni. Ami látható, még egyszer mondom, hogy bár történtek nyitási kísérletek, az úgynevezett kereskedőházak tető alá hozása sem jött be igazán, hiszen lényegében nincs olyan független magyar termék, amely eladható lenne, az itteni külföldi multik pedig nyilvánvaló módon nem vették igénybe az ilyen piaci kapcsolatépítési típust. Egyértelműen következik ebből, hogy egyfajta új iparfejlesztési stratégiára lenne szükségünk, mert pénz, tőke rendelkezésre áll, és meglepő módon olcsó pénz is rendelkezésre áll. Nincs azonban értelmes jövőkép, hiszen ki kellene választanunk legalább néhány stratégiai termékcsoportot vagy technológiát, és abban a legfejlettebbé válniuk a magyar cégeknek legalább a térségben. Aztán beruházási hitel bevonásával nyilván végig lehetne gondolni, hogy ebből mit és hogyan lehetne piacra vinni. Látszólag ez a folyamat önöknél most megfordult, hiszen a piacra vitelt erőltetik több irányba, egyébként helyesek ezek a törekvé sek, csak nem tudják tartalommal megtölteni hátország nélkül. Jelen indítvány és előterjesztés mentén elmondható, hogy ezen keresztül, ha önök jól csinálnák, tehát még egyszer mondom, ha válaszokat adnának az elhangzott kérdésekre, de üres padsorokhoz besz élünk most is, akkor az Eurázsiai Unió négy tagállamához rajtuk keresztül jobban odatalálnánk,
