Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
1981 tisztelet a kivételnek egyébként , úgy érzi magát bárki, aki ide bemegy, minthogyha egy állami maffiaintézménnyel állna szemben, aki bármit megtehet vele szemben, bármilyen joga és jogköre van azokkal az emberekkel kapcsolatban, akikkel ők az eljárást végzik. Tehát én arra szeretném kérni önöket, hogy ugyanúgy, ahogy Staudt Gábor elmondta, fontolják azt meg, hogy az egész rendszert alakítsuk át. Vonjuk be teljes mértékben az állam igazgatása alá , és valóban nonprofit rendszerként működtessük, és ne csak az legyen a célja egyébként, hogy ezeket a bírósági ítéleteket végrehajtsa és ezeket a pénzeket beszedje, hanem az is legyen a célja, hogy mindezt úgy tegye, hogy az állampolgárt más sérelem ne ér je, hiszen ezekben a bírósági végrehajtási procedúrákban nagyon sok más sérelem is éri azokat az állampolgárokat, akik szembekerülnek vele. Úgyhogy kérem, hogy ezt a részét is vegyék figyelembe. Éppen ezért szeretném én is javasolni, hogy a Jobbik álláspon tját tegyék magukévá, és esetleg változtassunk az egész rendszeren, az állam égisze alatt működjön tovább. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Bárándy Gergely képviselő úr következik, MSZP. DR. BÁRÁNDY GERGELY ( MSZP ): Köszön öm szépen a szót, elnök úr. Alapvetően azért kértem szót, mert Répássy államtitkár úr felolvasott nekem a törvényből, illetve talán két törvényből is idézetet. Én azt tudom mondani önnek, államtitkár úr, hogy igen, lehet, hogy a törvény ezt tartalmazza, eg yébként az önök időszaka alatt meghozott jogszabályról van szó mindkét esetben, és akkor is szót emeltünk az ellen, hogy ez nem jó gyakorlat. Tehát, képviselő úr, ez nem azt jelenti, hogy a törvényt ne kellene betartani, hanem azt mondom, hogy ott, azon a területen, ahol még nincs így, ott nem kellene bevezetni. Azt gondolom, hogy ez egy érthető különbség. Tehát nem a törvény ellen ágálok, hanem azt mondom, hogy amikor azt a törvényt meghozták, bármelyikről is beszél, mi nem értettünk egyet vele. Nem értünk egyet azzal sem, hogy a köztisztviselőket egyébként indokolás nélkül el lehessen bocsátani. Megjegyzem, hogy ebben a témakörben az Alkotmánybíróság már hozott egy döntést, ami nem volt az önök számára kedvező. Azaz én azt gondolom, hogy az indokolás nélkü li elbocsátással vagy visszahívhatósággal mint lehetőséggel alapvetően továbbra sem kell hogy a frakciónk egyetértsen azért, mert önök hoztak két olyan törvényt, amiben ez egyébként szerepel. A másik, hogy itt nem csupán arról van szó, hogy a köztestület v isszahívhatja indokolás nélkül a vezetőjét, hanem hogy ezt a miniszteri biztosnak az indítványára teheti meg. És ez itt egy másik probléma. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ha így értik és így értelmezik azt, amit az előző felszólalásomban mondtam, akkor fogj ák helyesen érteni és értelmezni. A másik, ami miatt szót kértem, hogy szeretném azt jelezni, hogy én elkövettem azt a hibát, hogy véletlenül a jogszabály szövegéről és a jogszabály tartalmáról beszéltem, nem pedig másról általában. Az összes többi frakció ezt megtette. Most sem fogok másként tenni, mármint az összes többi frakció úgy általában beszélt a problémakörről. (Dr. Staudt Gábor: Te is!) Én nem, tisztelt képviselőtársaim. (Dr. Répássy Róbert: Te meg a kormányról beszéltél.) Úgyhogy éppen ezért szük ségesnek tartom azt megerősíteni, mielőtt bárki félreértené, hogy először is nem tartjuk jónak és nem tartjuk megfelelőnek a jelenlegi szabályozást, ami a végrehajtással kapcsolatos, sem annak az összegszerűségével - erről egypár szót mondtam , sem pedig a struktúrával. Azt is szeretném az asztalra tenni, hogy visszautalva arra, amit egy előző vitában, az alapvitában - ha úgy tetszik - Harangozó Tamás képviselőtársam elmondott, hogy azt a rendszert, ami ma van, kaotikusnak és visszaélésszerűnek tartjuk. Ép pen ezért gondoljuk úgy, hogy valóban a kormánynak akkor el kellene dönteni végre, hogy az állami szféra részeként kíván erre a területre tekinteni és úgy kívánja szabályozni, vagy pedig a magánszféra részeként. Pontosan az a probléma a jelenlegi struktúrá val, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez így egyik se. Sem nem a magánszféra része, mert egy
